Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS. XV II irományok gyűjteménye 1618-ban, az erdélyieké 1614ben veszi kezdetét; ele a többi osztályokban sokkal régibb és fontosabb iratok találtatnak. így a közjogi iratok osztályában (Acta Publica) az 1307-ik évi rákosi gyűlés oklevele nyitja meg az országgyűlési iratok sorozatát, mely I. Ulászló, a Hunyadiak, Jagellók és I. Ferdinánd korából nagyszámú és becses darabokat (ilyenek például az 1440, 1475-ik évi törvénykönyvek) tartalmaz , melyek a Nádasdyak, Báthoryak, Dócziak és Thurzók levéltáraiból kerültek ide. A kamarához intézett királyi leiratok (Resolutiones Regiae), és a kamaraifogalmazatok között 1536, illetőleg 1548-től kezdve találunk országgyűlésekre vonatkozókat. Végre a Thurzó család levelezéseinek itt őrzött része s a kamarai levéltár rendezetlen része a XVI. század végén és a XVII. században tartott országgyűléseket illető számos leveleket foglal magában. VI. Erdély régi állami levéltárából csak azon iratok maradtak reánk, melyek a gyulafehérvári káptalan és a kolos- monostori convent levéltárában helyeztettek el. Az előbbiben az erdélyi gyűlések törvén yczikkei 1505-ben kezdődnek, 1545-ig hézag van, de ezen évtől úgyszólván teljes a gyűjtemény; az utóbbiban az 1538-iki kolozsvári gyűlés törvénykönyve az első, azután 1579-ig hézag van. r) VII. Az 1690-ben felállított erdélyi fökormányszéknek jelenleg Budán létező levéltára 1540-től 1690-ig csak másolatban bírja az erdélyi tör vény czikkeket; 1 690 óta eredeti példányokban. Ezen évvel ') V. Ö. Gróf Kemény József munkáját: „Notitia liistoricodiplomatica Archivi et literaliura Capituli Albensis f ranssilvaniae." Szeben. 1836. Két kötet. 2