Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

BEVEZETÉS

Ii EVEZETÉS. natkozó iratait. Ez elv nagy számban találtatnak, és pedig már 1526-tól kezdve, az általános magyarországi iratok között (Ungarische Acten); kivált faelemre méltók az országgyűléseket megelőző tanáeskozmányokra vonatkozó iratok , továbbá a magyar uraknak, a királyi biztosoknak jelentései sat. Mit általán a magyar országgyűlésekről mondunk, kiter. jed az erdélyi, horvát- és tótországi gyűlésekre is. A János király által tartott országgyűlésekről sem hiányoznak tudósítások; sőt két, eddig teljesen ismeretlen országgyűlésének (1530 és 1536) törvénykönyve ]j is őriztetik itt. II. A bécsi császári kamara I. Ferdinánd király uralkodásától kezdve nagy befolyással bírt Magyarország mindazon ügyeire, melyek a pénzügygyei vonatkozásban állottak; nem meglepő tehát, hogy levéltárában a magyar országgyűlési iratoknak külön osztályát találjuk, melynek iratai 1521-ben. de nagyobb számmal csak 1563-ban kezdődnek. A szoros értelemben vett országgyűlési irományok és törvényczikkek mellett a kamara javaslatai, az országgyűlési propositiók és feliratok tárgyában, fontosak. A folyó magyarországi ügyekre vonatkozó iratok között is 1537-től kezdve tótországi, 1550-tőlmagyarországi gyűlésekre vonatkozó iratok sűrűen találtatnak. 2) ') A bécsi cs. és k, titkos levéltár magyar országgyűlési iratait az egy 1526-ik évből Jászay használta fel („Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után" czímű munkájában) Kukuljevic Iván pedig „Jura Regni Croatiae, Dahnatiae et Slavoniae" czímű kiadványában közrebocsátotta a horvát- és tótországi gyűlésekre vonatkozó iratok némi csekély részét. Különben ezen levéltár országgyűlési iratai eddig nem voltak felhasználva. 2) Ezen levéltár országgyűlési iratai eddig teljesen ismeretlenek voltak.