Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
BEVEZETÉS
XIII BEVEZETÉS. kovics György 1), Erdélyben Tiínyögi Csapó József, gróf Kemény József és Trausch József 2), Horvátországban Kukidjeviő Iván 3)jelentékeny kézirati gyűjteményeket állítottak össze. Országgyűléseink történetére nézve, a köz történeti és közjogi munkák mellett, Gsacskó Imre, 4) Czech János 5), Faló András Hajnik Imre r), Horváth Mihály 8), Knauz Nándor ö), Salamon Ferencz l ü), Szlemenics Pál 1 X) és Wenzel Gusztáv 1 3) dolgozatai említendők meg. ') Ezen, a XV-ik század közepétől a jelen század elejéig terjedő gyűjtemény vétel utján e sorok írójának birtokába ment át. 3) Az első kettőnek gyűjteményét az Erdélyi Múzeum, a harmadikát Brassó városa birja. 3) Ezt a dél-szláv Akadémia bírja. 4) A magyar országgyűlésről. (Új Magyar Múzeum. 1860. I. 325. 1.) 5) Toldalék az országgyűléseknek esmeretéhez. (Tudományos Gyűjtemény. 1829. I. 3. 1.) 6) Az 1662-iki országgyűlés. Budapest. 1873. 7) A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszűnése. (A M. T. Akadémia „Értekezései" között.) Budapest. 1873. 8) Az 1764-ki országgyűlés története. (M. Tudós Társaság Évkönyvei. VII. 2. rész. 126. 1. és szerzőnek „Kisebb Munkái" között. 1. 375. 1.) Az 1802. országgy. története. (Tinódy álnév alatt a Bajza József szerkesztése alatt közzé tett Ellenőrben.) 9) Az országos tanács és az országgyűlés története. 1445— 1452. Pest. 1859. — Hiteles bizonyítványa annak, hogy az ausztriai királyok alatt is érvényben volt az országgyűléseken a magyar nyelv. (Új Magyar Múzeum. 1859. I. 406. 1.) Az 1397-iki országgyűlés végzeménye. (M. Történelmi Tár. III. 191. 1.) 1 0) Rendi országgyűléseink történetéhez. (A M. T. Akadémia „Értekezései" között. Pest.) 1870. ") Törvényeink története. (M. Tudós Társaság Évkönyvei. VI. 2. r. 65. 1. VII. 2. r. 171. 1. és VIII. 2. r. 137. 1.) 1 2) A M. T. Akadémia 1871. május 8-iki ülésén felolvasta „Az 1500-iki ismeretlen bácsi országgyűlésiről szóló értekezését.