Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
levéltárádnak még "be nem fejezett közzététele; több van benne, mint az iratanyagban, mert hozzá van dolgozva a reformáció történetére vonatkozó, mint forrásokból származó, tudományos szempontból jelentós hasonló anyag is* Franciaországban a •'leltár" /"Inventar"/ az összefoglaló fogalma a levéltárak által készitett Összes kutatási segédeszköznek /Fundbehelf e/, v.ö. azok nyomtatásban megjelent összefoglalását 1930-ból a legújabb "État des invent&ires"-ben jk leltárak állapota/. Külön sajátos jelentése van a következőknek! inventaire sur fiches /cédulakatalógus/ /Zettelkatalog/, inventaire somsaire /összefoglaló, rövid áttekintés/ /knappé Überachicht/ és mindenek előtt inventaire analytique /szorosabb értelemben vett leltár/, & két utóbbit a legnagyobb példányszámban tették közzé. A holland szaknyelv leltár-on lajstromkönyvet /repertórium/ ért, lizonyitéka ez a nemzetközi terminológia különféleségének és annak a szükségszerűségnek, hogy azt "egybehangoljuk" /"Synchronisierung"/ /v.ö. Minerva-Zeitschrift 1932, 139* és köv., 1933* 104. és köv. 1./ Hosszú az ut az irattártól, mely olyan mint "szive, vigasza és kincse egy urnák, aki fenntartja" /"Herz Trost und Schatz eines Herrn, der ale unterhált"/ /ifj.Jacob v.Rammingen, 1571/• a fejedelmek "kincses tárai"-tói /"Schatzarchiven"/ és a Hanza-városok "kincses kamrái"—tói . c /"Treckaamerh"/ mint a felsőség, a hatalom tisztán jogi alapú fegyvertáraitól a " levéltári emberi jogoknak " / "archivalisohe Menschenrechte "/ /Protokolle der Archivtage 1907, 69,1./ az 1794 június 2$-i /II* messidor 7/ törvénybén foglalt kinyilatkoztatásán keresztül, amely törvény elvileg minden polgárnak /"jedem Bürger"/ engedélyezte az állagokba való szabad és ingyenes betekintést, napjaink levéltári szervezetéig, melyben egyésitve megtalálhatók egy évszázadokon át tartó fejlődés vívmányai: szigorú illetékesség és szoros kapcsolat az irattárakkal, az összes levéltári anyag önálló és egységes kezelése egybekötve a nem állami levéltárak védelmével és gondo zásával is, általános hozzáférhetőség, különöaen ;tudományos célokból, a levéltárnokok részvételével, végül ezeknek szakszerű kiképzése saját.külön levéltártudomány keretében. A levéltári hatóság, mint igazgatási szerv, és mint kutatóintézet még ugyan nem szoritotta ki teljesen a .hatósági levéltárat / 06$X&*<OV /, de mindenesetre elavult dologgá tette. Amidőn a levéltárat használók kezükbe veszik, lezárul az ügyiratdarab életrajzi elmélete. Tartalmilag uj élet költözik belé mint a történet kutatás, de egyszersmind gyakorlatilag alkalmazott iratismeret tárgyába is Magától kellene értetődnie, hogy újkori forrásanyag kiadója figyelemmel van a rendszerező, elemző, és eredetkutató iratismeret eredményeire, hogy tehát sajátmagának és olvasóinak számot ad legalább a következő pontokról: X'%, az iratdarab neve és fajtája /rendelet,intézkedés,jelentés,megkeresvény .stb./, . . 2. az irat fejlődési szakasza /tervezet,tisztázat,kiadmány,stb,/, 3» a kiadásban résztvett személyek /nemcsak a forma szerinti /tényleges/ elküldő, hanem mindenekelőtt a fogalmazók ill* felülvizsgálók és közreműködésüknek Összes nyoma/, 4* fontosabb irodai,irattári és levéltári megjegyzések /bemutatás,iratjelzetek/, . 5. egyéb, az iratanyaggal ránkmaradt adat.
