Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Harmadik szakasz

í £ 59 ~ ' által későbbi levált ári biztosi .tó megőrzésük kérdésessé vált. Az angol dip\ lomácia újkori, alrtóiban a "oonfidentiaX" /bizalmas/ megjegyzés még megengedi a barátokkal való közlést, a 'j'secret" /titkos/ megjegyzés még a felelőséggel való közlést is, de á;**'mostvsaeráí* /.nagyon titkos, igen titkos, a legtitkosabb/ már ezt sem /Archiválo2eitschr.44,265/• Mivel idegen hatalmak képviselőit még hosszú ideig, miután a követségek állandók lettek,kémeknek tekintették, a saját diplomatáknak nem volt szabad azokkal érintkezniök, és az irodai személyzetnek raigfoszt ás terhe mellett volt megtiltva, hogy családjának hozzátartozóin kivül bárki mással levelezzen, "különösképpen nem idegen udvarokkal" /"absonderlich mit keinen Fremden Höfen"/ /Heglement 1750~»es Szabályzat/. Miután diplomáciai sürgönyök illetéktelen felnyitása széltében megszokott dolog volt, megkísérelték, hogy a titkosirás /Geheimschrift/ mindjobban finomuló módszereivel biztosítsák magukat. Az iratokban közönségesen alkalmazott titkos irás /Kryptographie/ az a szűkebb értelemben vett- rejtjeles irás /Chiffrenschrift/, amelynél a betűket, szavakat vagy mondátokat számok vagy számcsoportok helyettesítik, A rejtjelíráshoz /schiffrirozás, Chiffrieren/ és annak leolvasásához /megfejtéséhez* Dechiffrieren/ szükség van a rejtjelek összeállítására ós viszont leolvasására alkalmas kulcsra /Chiffre chiffrant és déchiffrant/. Abban az ABCrendbe állított betűk stb, mögött állnak az azokat jelentő számok, ebben pedig fordítva* a számsor.' mellett a megfelelő feloldások. Mivel gyakran használt szavak esetében csak egy szám alkalmazása, a titkot hamarosen felfedte volna, az jött gyakorlatba, hogy a rejtjel-jegyzékben több számot tartottak fenn vagy egész számsorozatokat mint nem-számit ókat /Non-valeurs <# Erranten/ jelentés nélkül hagytak . A mindenekelőtt diplomáciai irat daraboknál alkalmazott rejtjelírás nem mindig terjedt ki az egész szövegre* Az illető szövegrészek különböző feldolgozását ilyenkor megjegyezték a fogalmazva"^^l^rők szélén egy "en clair" /in claro/ /világosan, érthetően » a rendes írásjelekkel/ ill. "en chiffres" /rejtjelekkel/ rávezetésével /v.ö, a telefon- ' nál/?/ in claris - sc/ilicet/ litteris = érthető betűkkel, "betűzve" ClarisWeisungen /betűzött utasítások.// Ha a rejtjelet egy és ugyanazon szövegben cserélni kell, akkor a megfelelő helyre ez a megjegyzés kerül* nou~ veau chiffre /uj rejtjel/, ill. ismételt cserénél* chiffre précédant /megelőző rejtjel/. A kibetüzés a régebbi időben ugy történt, hogy a szövegét a sorközökbe betoldották. Minthogy azonban ezen a módon a S2á*-nkulcs titkát. föl lehetett fedezni, ujabban az európai állami kancelláriákban megsemmisítették az eredeti szárarejtjeles jelentéseket /Originalziffernberiohte/. A modern rejtjelkulcsos eljárásban /übersohlüsselungsverfahren/ szem előtt tartott minden óvatossági rendszabály ellenére egészen a jelen időkig ismét mindig siterült illetékteleneknek a titok birtokába jutniok; az első világháború történetéhez készült hivatalos iratközlés ékben megtaláljuk nyomtatásban idegen hatalmak titkos táviratainak megfejtéseit. Egyébként a régebbi időkben a közigazgatás is hétpecsétes könyv volt az alattvaló részére; a "rendőr"-állam kincstári jogáról /Kameráirecht/ csak édeskeveset tudott meg a magánember, amint azt megmutatja az összehasonlítás az annak idején közzétett törvények /Könstitutionén/ és rendeletek között egyrészt és egy modem' törvénygyűjtemény "között másrészt.