Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Harmadik szakasz

Most immár elértük egy elkészített /foganatosított, vollzogene/ tisstázat fokát, ós ezzel i ratismeretileg lezárul a törvény fejlődési me­nete, minthogy a törvény eredeti okiratát besorolják a parlament iratai közé /mint hivatalon belül futó irat darabot /innehlauf schriftstüok/, mely nem valakinek címzett kiadmány/, kézbesített kiadmánnyá való továbbfejlő­désére tehát - éppoly kevéssé, mint egy Ítéletnél - nem kerül sor. Egy bi­zonyos címzetthez , ebben az esetben a nyilvánossághoz /közhöz/, más uton jut el a törvény mint önmagában nem elküldhető iratdarab, t,i, egy hivata­los sajtőszervben történő közzététele /kihirdetése/ utján /Gesetzeannilun;g/ Törvények gyűjteménye/, Gesetzblatt/; ebben való kinyomtatása révén lép életbe a törvény, amennyiben hatálybalépését más módon nem szabályozzzák, Alktományszerűen a törvény kiadáa /Ausfertigung/ és kihirdetése /Verkündung/ egyesülhet egy kézben /császár, birodalmi elnök/, de meg is lehet osztva a törvényhozó szerv és az államfő közö.t. A máaodik esetben " a törvényhozó hatalom képviselőjének aláirását nem olvashatjuk a törvény lenyomatában, és a kihirdetési foimula körülbelül igy hangzik: "Jelen, a /parlamenti testület nevé/nek elnöke által••••/ekkor és ekkor/ kiadott L / törvény ezennel kihirdettetik. /Az állam nevé/nek elnöke," /"Bas vorste­hende, vom Präsidenten der /Name der parlamentarischen Körperschaft/ unter dem,,, ausfertigte Gesetz wird hiermit verkündet. Der Präsident der /Name des Staates/,"/ ** A végrehajtó hatalom agy .törvény keletkezésében való kimagasló részvételének megfelel as a tevékenység, amelyet a törvény végrehajtása és keresztülvitele /foganatosítása/ /Aus- und Ihirchführung//lásdí végrehajtá­si rendelkezés és utasítás /Ausführungsverordnung und -be Stimmung//. V.ö, birodalmi vágaés /Reichsschluss ', azaz birodalmi törvény . lamsz erz ó de st /staat sve rt rag/ "a"1 egj Óbban sz emlé11 et egy kö­zös okmány /gemeinsam Urkunde/ kiállítása. Ez a szerződéskötés legegyszer­röbb, ezért legrégibb* de.még^az iratkorban is előforduló formája, amely szerződéskötés közös akaratnyilvánítás utján, bizonyos körülmények közt a :V" fejedelmi szerződők személyes találkozása mellett jött létre* Iratismereti szempontból a megtestesitése: vagy kancelláriai irat - amely tehát egyenlő­ranguak közt /int er pares/ is alkalmazható - az elején a mindkétoldali cí­mekkel, a kelet helyének kettős megjelölésével és aláírással a végén, pl. a Bajorország és Pfalz közt 1745-ben kötött szerződés a rajnai helynökség /Rheinisches Vikariat/ váltakozó veretése tárgyában, vagy a jelentéstevő írás­módján /stilo relativo/ mint az 1815-ös Szent Szövetség és az 1905-ös björkö-i megállapodás, A közös okmánybafoglalások közé tartoznak a birodalmi /ülési/ egyezségek /Reichs/tags/re..esse, Reichs/tags/abschiede, Modern államszerző­dés tekintetében mindenesetre nem ez a közvetlen /"unmittelbare"/, hanem az u.n. "összetett" /"zusammengesetzte"/ eljárás a jellemző. Ez három jogi el­járásból áll: a.megbízott tárgyalóknak való meghatalmazás adásából, a meg­hatalmazással ellátott megbízott tárgyalók által a szerződés megkötéséből és ennek a szerződéskötésnek az államfők által való jóváhagyásából. Okmánysze­rü lerögzités /Niederschlag: ennek szolgai fordítása /lecsapódás/ helyett/ meghatalmazás, a tárgyalók által megszerkesztett okirat ás jóváhagyás /Pie­nipotenz, Unterhándleiuikund, Hat ifikation/. A szerződés szövegének elkészítése a tárgyalók által megszerkesz­ tett okirat formájában szakaszonkint megy végbe. Minekutána a szerződők többé vagy kevésbbé számos tervezet és ellentervezet ki cseressé után megállapodtak egy bizonyos szövegben, akkor ezért .személyes felelősséget vállalnak azáltal, hogy ellátják névjelükkel /Paraphierung/ /parafálják/ vagyis hitelesitik a *«rt almát egyelőre a névj elp:../vagy., kézjegyük: „Paraphe/ rá jegyzésé vei, miként

Next

/
Thumbnails
Contents