Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Harmadik szakasz
aláírásra jogosított vagy testületi hatósági szerkezetnél az aláírásra jogosító tak aláírása zárja le; e. en cselekmény következtében a tisztázat átalakul elkészített tisztázat -tá /"vollzogene Reinschrift"/, amelyet most már el i lene küldeni* A tisztázat nen mindig szükséges közbülső fok az iratda. b fejlődésében. Jeg>zŐkönyveket, legalább is elvileg, "fogalmazvány módjár úgyszólván mindjárt tisztázatként írtak. Am'nt az iratd'arab elhagyta a kiállító irodáját, akkor az "elkészít tt tisztázat"-ból kiadmány / r Ausfertigung «/; lett ezt a fogalmat tehá> it nem ve s zük azonosnak, mi t a lka r i lag a 18. században, a /még el nem készíté t vagy lkészite t/ tisztázattal /Hundum/, hanem megkülönböztetjük at ól, ogy az iratdarab keletkezésében a legközelebbi fokot megjelöljük: nemcsak elküldésre kész, hanem már el is küldött /továbbított/ iratdarab* Ez el ia ve s hetik, vagy el is foghatják /interceptio, Interzept/ a címzetthez ve e ő utján; og s cimzettj meg is tagad atja az átvételét. Akkor "kézbesi etle ' /"unbehändigt"/ marad* Ha eléri a célját, akkor átváltozik "kézbesi et kiadmány -nyá /"behändigte Ausfertigung"/ a fejlődési menetnek ez az utols szakasza, amelyben az iratdarab azonos lesz a kézbesítéssel /bemutatással, átadass 1/ /p rasen ta / elismert beérkezett irattal. Az iratdarabot a címzettnek kézbesitik /zugestellt/ * általában három 1eh tőség nyílik erre: p stán, saját küldönccel, ha valaki értemegy éa e hozza a kiállítótól* A m sodik ea harmadik eljárást, ellentétben az elsővel, int Insinuation-t /-kézbesítés; a latin insinuo « beviszik, bejuttatok/ azaz a címzett kezé e történő közvet en ki- vagy átadást /kézbesítés a sző szűkebb értelmében jelölték. Az i yen /közvetlen,kézből-k zbe történt/ átadás-átvétel /insinuation/ végbemenetéről egy "Documentum insinuât loni s ^t /n.l./ /'tvételi el'smervény/ kellett kiadni* Különleges jelent őségét nyert ez a közvet le kézbesítési ténykedés /Insinuationsakt/ közjogi okmányok esetében; a biro almi jogszolgáltatás alól mentesítő felebbezési kiváltságok pl. a birodalmi törvényszékeknél csak az /insinuation/ "Intimation 1 /a latin intimo » értesítek, tudatok, ebből: kézbesítés utján bekóvet ezett tudomásra hozás/ u an léptek hatályba. Ismeretes v»Plothow porosz követ drasztikus e utasítása Regensburgban /l757/> amikor Aprill császári jegyző a tudomására akarta hozn /insinuieren, az irat átadása utján/ a porosz király iránt való tisztel nyilvánítás miatti ügyészi idézést. A modem "kézbesítési iv' /vétiv, térti vevény; "Zustellungsurkunde"/ a jogi életben mind a mai napig fontos szerepet játszik. A Z/ivil/P/rozess/O/rdnung/ /a.m* polgári perrendtartás/ 19 *§-a szerint "a kézbesítési ivet a kézbesítendő iratdarab eredeti kéziratára vagy egy azzal egybekapcsolandó ivre kell erős teni" / ...auf die Urschrift des zuzustellenden Schriftstücks oder auf inen,mit derselben zu verbindenden Bogen zusetzen"/« A posta u.ján való kézbesítés külön postai kézbesítő 4-vvel /"Postzustellungsurkunde"/ /nyomtatvány/ /Vordruck/ történik. Ezt elterjedt eljárás szerint a kézbesítendő iratdarabhoz oly módon csatolják, hogy összehaj va becsúsztatják az irat borítékába egy a zárőrészen nyitvahagyott résen keresztül. A postai kézbesitőiv rendeltetésének eleget téve /"vollzogen"/ azaz ellátva a postás kézbesítési megjegyzésevei, visszakerül a feladóhoz /Absender/ /törvényszék, államügyés ség/ és az akták közé helyezik. Külföldre szóló kézbesítések "az idegen állam illetékes hatóságának felkérése agy a birodalomnak ebben az államban székhellyel biro.konzulja vagy követe utján" /"mittels Ersuchens der zuständigen Behörde des fremden Staats oder des in diesem Staate residierenden Konsuls oder Gesandten des Reichs" /199»§/ történtek. Az effajta kézbesítésekkel foglalkozó iratváítás hegyekké nőtt a külügyminisztériumokban. À magánfeleket illető összes ügyben az volt a szabály, hogy a címzett érte ment és elhozta
