Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Harmadik szakasz

Harmadik szakasz ^DETKUTA^ /(JETOTKÜS/ lüi'i'ISMBBEP A rendszerező /szisztomütiküs/ iratismeret módszere szerint szemlélve az újkori oklevelek és .gyiratok milliós serege nem névnélküli tömeg többé. Hr reve és fajt áj í, után kérdezősködtünk, akkor bizonyos /rang/fokozatba vol? helyezhető, nagyobb és kisebb csoportokba volt osztható. Ennek a vízszintes áttekintésnek & kapcsán a vizsgálódás tárgya a késs /fértige/ kiadott /elküldött, "ausgefertigte"/ iratdarab volt. Ámde az irat kötetek /-könyvek/ vr^gy más egyéb irat együttesek igazán csak töredékéi Jtöpezik a, ilyen kész iratoknak, gyakran csak ke.dsti, car vezett állapotukban maradtuk ránk. Lehetséges tehát még egy másik szemlélet is, a- iratok létrejöttének szempontjából, genetikailag, hosszmetszetben, ós amint az ki fog derülni, ez a vizsgálódás különösen fontos lesz a forrásismeretre nézve. Az akták /"Hándel", vagyis véghezvitt dolgok, cselekmények - acta/ cselekmények Írásos lecsapódásai. Elsősorban tehát arra van szükség, hogy megismerkedjünk azokkal a cselekvő személyekkel, akik résztvesznek az iratanyag létrehozásában., ás ez ismét azt jelenti, hogy magunk elé kell. képelnünk általános'és példát mutató vonásaikban azokat az intézményeket*, amelyekben azok a bizonyos személyek tevékenykednek, tehát az állami hatóságok mint aá iratokat létrehozó mintakép szervezetét és ügymenetét. . \ * A. Az iratanyag létrehozásában részes intézmények és személyek. Azokat a hatóságokat, amelyekkel az irattannak kiváltképpen foglalkoznia kell, azaz a szervezett intézményeket, a "collegia formata"-t /formierte/Behörden/KQllégien = kb. kialakított testületeket/, többé nem változó személyzettel működő laza képződményeket az abszolutisztikus veretű /jellegű/ újkori állam kiterjedtebb és hatékonyabb közigazgatási tevékenysége hozta 1étre - Legkülönfélébb eredetük és külső megjelenésük ellenére mégis megmutatkoznak rajtuk bizonyos általános érvényű, "eszményien tipikus" /"idealtypische"/ jelenségek. Először is a lassankint kialakuló hármas felosztás felső /központi/, közép /tartományi,regionális/ /vidékek szerinti/ és alsó /helyi/ hivatalokra, amikor is a legelőbb említettek általában tulsok szakcsoportot /Betail/ vontak a hatáskörűkbe, és szabályos szolgálati menet csak későn indult meg. AB általános értelemben vett közigazgatás teszi az állam tevékenységét abból a célbolt hogy betöltse feladatait, ez Lorenz v.Stein "dolgozó ál lama

" /"Arbeitender Staat"/, elleátétben az alkotmánnyal mint^a szabályok összességével, amelyek szerint folyik a közigazgatás. Az állam szervei utján működik a jogalkotásban, igazságszolgáltatásban és abbanj ami ennek a kettőnek az elvégzése után még marad, t#i. a szorosabb értelemben vett közigazgatásban '/a végrehajtő hatalomban és a kormányzásban/. Az iratismeret szempontjából is saját megjelenési formát mutatnak az igazságügyi ós parlamenti iratok, ha összehasonlítjuk őket a közigazgatás aktáival. Amíg az adminisztrációban a külügyi ügykör megőrizte egységét /kifelé az állam mint egész jelentkezik/, a belügyek sorában szaporodó számú különigazgatás /Sonderv

erwaltungen/ keletkezett /pénzügyek, katonai ügyek, posta, kereskedelem, vasutak, stb./. Ami még hátra volt, azt most már az elkülönített ügyköröktől /a már eddig szétvált/ való különbözősége miatt általános /és/ belső /allgémeine /und/ innere/ közigazga-