Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Első szakasz
- 15 vének SZÍVÓS érvénybenn-tradása a 19 .században megnyilvánul az alkotmányt érintő törvények bevezetésé benő Még a fejedelmi leiratok változó megszólításai sem M üres H alakiságok, sőt inkább támpontok arra, hogy a címzettek személyi körét közelebbről jellemezzék., és egy ünnepélyes •nyílt levél /pátens/ "teljes cimzés M ~ébői /titulus totus/ egész "históriák"-at lehet kiolvasni, mint poroszországi Frigyes mondta„Hem utolsó sorban áll azonban fönn jelentős összefüggés is egy iratdarab formája és érvényessége közötte Ha plo manapság egy gazdasági vonatkozású büntető ha.tárogatót nem követ á tartományi tanács vagy a főpolgármester által foganatosított személyi végrehajtás, a kézbasités és a jogorvoslatra.vonatkozó felvilágosítás, vagy ha egy rendőrségi rendelkezés esetében nem tartják be az 1931 június 1-én kelt ós a rendőri igazgatásról szóló törvény 32. és 35«, §§-ban található szigorú alaki előírásokat, a következmény a határozat, ill. rendelkezés felfüggesztése, íll© panasz esetében a jogi hatálytalanítás. Miniszteri ellenjegyzés hiánya,ha nem is tett érvénytelenné egy uralkodói rendeletet, mégis megakadályozta a végrehajtását /Mayer - Anschütz 276/« Az olyan jogügyletek, amelyek híjával vannak a megszabott formának, a BGrB /Bürgerliches Gesetzbuch -Polgári Törvény™ könyVl25.§-a szerint semmiseko A jogorvoslatokat is alakilag, hibátlanul és a határidőnek megfelelően kell benyújtani, hogy ne veszítsék el a hatályukat, , Az egyetemesen érvényes formák és kifejezések mellett az iratismeretnek figyelemmel kell lennie azokra a különlegességekre, amelyek bizonyos ügykörök ügymenetében, mondjuk diplomáciai és katonai, igazságaügyi és kereskedelmi ügyiratoknál alakultak ki 0 Az országgyűlési iratok is tartalmaznak sajátságos ügydarabokat /feliratokat, ünnepélyes határozatokat, interpellációkat, petíciókat, stb 0 /, de ezek éppen ugy mint amazok, nehézségek nélkül besorolhatók az általános minták rendszerébe e Végül pedig egyes vidékek szerinti eltérésekről, amelyek a német ügyiratokról alkotott képet kiegészítik, tudomást fogunk szerezni a helyszínén végzett monografikus munka révén. Ha tehát hiányzik is még egy és más a munkák belső szerkezetéből, az irattan uj építménye mégis világosan tagolva szilárd alapon nyugszik. És szálak fonódnak már az ügyiratok külföldi kérdése felé. Ennek a tudományazaknák a távoli célja egy európai iratismeret, ha még nagyon is messze vagyunk tőle, akárcsak az általános összehasonlító alkotmánytörténettől, minthogy az elején /a műnyelvnél, terminológiánál/ mér meg kellett állnunk* Az iratismeret azonban nemcsak formatan. Az iratdarab "meghatározása "-hoz tartozik egy íratismereti rendszerbe való besorolása /az osztályozás/ mellett, a fejlődési fok megállapítása és ugyancsak külső és belső ismertető jeleinek a megállapítása mellett a válasz arra a kérdés** re, hogy mi az a cél , amelyet az írat /pl, egy szolgálati utasítás, egy egyezmény, egy bírói /törve nysaéki/ határozat, egy megbízólevél /követ számára/ a közigazgatásban, törvényhozásban, igazságszolgáltatásban és a diplomáciában szolgála Ezért minden formai vizsgálódást meg kell előznie egy fogalmi tisztázásnak, és ezt megelőzően, ha.szükséges,.tisztázni kell a nyelvi kérdéseket* Ezzel azonban kimondjuk, hogy írat isme réttel nem lehet anélkül foglalkozni, hogy vizsgálódásunk körébe ne vonnák az alkotmány-, közigazgatás- és hatóság'/hivatcl/ történeti kutatás, eredményeit, valamint a közigazgatási, állam-és nemzetközi jogot a Minthogy azonban az iratismeret ezeknek a tudományágaknak tápláló anyagát saját tudomány szakának fel~ építéséhez felhasználja, megfordítva amazok számára segédtudománnyá válik, amely különös módszerrel és különös s-empontok szerint dolgozik. Mint az
