Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
helyettesítő aláirás szokass Franciaországtan annak idején annyira általános voltj hogy s királyi évi pénzutalványozásokat /mandats de payement/ kétszer irták alá, először a kézi , aláiró/ titkár, majd azután még egyszer msgs a király,mert Franciaország kincstárnoka /trésorier de Franca/ megkövetelte a név sajátkezű aláírását. Az elé a király még oda szokta tenni a "bon" /helyesen, jól/van// szót, Hirel az.u.n, aláiró titkár XV. és XVI.Lajos alatt elállt attól, hogy utánozza a kirajy kezevonását, a fizetési utalványozásokon c zerex>aő kettős alái- as k egymáshoz em nagyon hasonlóan sikerülhettek. Az ál-aláír-ts/~kéz jegy mind g éppen a szolgálatban lévő titkár szerint változta ta z alakját. Aláiró titkáriak kell tekintenünk atyjukkal való vi zonyuk szeri t Bismarck fiait is. M nthogy mindkettejük késirása hasonlítót atyjukéhoz - Bismarck tipikus szögletes gót Írása a magas állami hiva a okban egyébként, s skálát csinit - a kancellár kihasználta ezt a lehetőség abból a céltol. hogy tollba mondjon Herbert vagy Vilmos grófnak, amikor i€ gen • ral. oáóknak, vagy államférfiaknak udvariasságból és kölcsoYo v ségi okokból sajátkezüleg kellett volna irnia /Brauer/. A legújabb korban az ügymenet gyorsítása végett bizonyos esetekben a t astázatot nem az foganatosítja /irja la vagy egyzí/ sajátkezüleg, aki a fogalmazványt lezárva aláirta, hanem zt. .1. a tísztázatot egy irodai alkalmszott hitelesíti /beglaűbigt/ . E: az aláírásra jogosított nevét a "gaz. /gezeichnet + aláíratott, jegyeztetett/ .z'val együtt a tisztázat szövege alá irja és hoz áfüzis "Begla-uigt. Name. Amtsbezeichnung" /Hitelesítve. Hév. Hivatal/ / rang megjelölése/ 's mellé helyezi s hivatali bélyegzőt, V.ö. aláírások közjegyzői hitel.sitésével, A jogszerű utánzástól a hamisításig mar csak egy lépés volt. Egy brandenburgi Geheimsekretar saját nyilatkozata szerint, miután elfogyott a készlete azokból az aláirt, d kitölteti n megbízásokból, amelyekkel Joachim Frigyes választofejed lem látta el őt egy külföldi utjéra, "utánzott egy fejedelmi kéziratot' /vagy: kézirat/' /"ein Handechreiben imitirt"/, vagyis azt ténylegesen /de fecto/ hami itotta. Az iratkiadó akaratának meghamisításaira űrlapoknál egyéltalián közeli alkalom nyilt, A francia lettres de eachet /szósz rint* /a király / peosettel lezárt levelek, szakkifejezés az ilyen 1 velekre, mely k a király valamiféle rendelkezését tartalmazták, külön sen. urlapraintár'*, levél ormába irt királyi elfogatási parancsok/ nyu t na példáka e-re. Nem volt más, mint politikai okmány hamisítás, a svéd ze tus alj rása sem, melyet II .Frigyes irt le^politikai végrendeletében* * A i ály /lI*Frigyes sógora: Adolf Frigyes/ úgyszólván már csak az elsó tanácsos alar ndelt szerepét játssza, A szenátus egyáltalán nem kérdezi meg őt előz tesen, hanem ellátja pecséttel a rendeleteket és más okmányok-1, é : gyakran megtörté ik, hogy a király ott találja az aláírását olyan közokiratíkon, amelyeket egészen biztosan nem irt alá." Az .< s előfordult, hogy egy . ra kod a saját kezeirását úgyszólván maga hamisította. Brauns hweigi I ."aroly, a hírhedt ^gyémántherceg" /Diamantherzog"/, aláírásul lármás formát gondolt ki, az első azt jelentette: "érvényes 1 /"glltig"/ a ' a odik; "nem érvényes" / xilt ni'hty, a harmadik: "éppen az ellenkezője é vényes" /'gilt gerade das Gegeneil"/ Treitschke, D.d,JII.565, ® s köv.l. . Ezen a ponton-mindenese re már átlépik a kórosság határát, A monarchikus elv kedvéért az államfő személyes aláírását olyan esetekben is szükségesnek tartották, amikor már régen leheteti volna decentralizálni, hasonlóképpen ahogy a központi hatéságok tekintélyi okokból haboztak a vidéki hatóságoknak "több hatalmat", több M pouvoir"-t /"mehr pouvoir"/ adni, amint azt a 18,század végén nevesték.Csakhogy a helyette-
