Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
Guillheume/ vagy ha a latin szót használja /Federicus/. Ezt a kielégitőén meg nem magyarázható Írásmódot a kortársak utánozták, a berlini Hedwig templom feliratában is igy van: "Federici regis clementiae monumentum* /Frigyes király kegyességének emléke/. I.Frigyes Vilmos aláirását és annak fantasztikus értelmezését illetőleg v.ö. az "Erläuterungen" /Magyarázatok/ idevonatkozó tételével. Címekkel ellátott aláírást is lehet csupán a kezdőbetűkből összeállítani: HHzbvldJ, Heinrich Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, der Jüngere /ifjabb Henrik, br«unschweigi és lüneburgi herceg/ A.H.g.M., Albrecht zu Mecklenburg /Wallenstein/ /Albrecht mecklenburgi /fallenstein/ herceg/. Másrészről némelykor az aláírást megelőzi még az Isten kegyelmére való hivatkozásnak sajátkezüleg írt formulája. Egyébként csak a kezdőbetűkkel visszaadott névvel és eimmel,. sajátkesülag.irt irományokon a szöveg fölött is találkozunk: J.M.z B K eto ,Joachim/l./ Markgraf zu Brandenburg Kurfürst /l. Joachim brandenburgi őrgróf, választófejedelem/. A személyes foganatositásoJj/aláirások, Vollziehungen/ mellé szívesen fűzték hozzá ezeket a megerősítő szavakat: manu p/ ro /pria a/ub/s /cripsi/ /saját kezemmel irtam alá/, legtöbbször a lerövidített alakokban: m.pr., p/ro/pria ss, vagy csak p/ro/pria ill. es. Ennek során igen furcsa képződmények keletkeznek a folyó írásmód és annak következményeként, hogy egy vízszintesen húzott záróvonást tetszés szerint, olykor vonalkozásszerüen ható módon megsokszoroztak, aminek alapjául bizonnyal a pro-rövidités kígyózó vonala és a "subscripsi" kettős "ss" betűje szolgál-r A megfelelő német toldalék igy hangzik: mein /unser selbst/ hant /az én kezem, a mi saját kezünk/, mit meiner hant /az én kezemmel/ és címekben: z.e.H., zu eigenem Händen /saját kezéhez/, i.s.h., in sein hant /az ő kezébe/. Ausztriában ma még szokásban van, hogy /hitelesített/ másolatok közt egy eredeti példány /Vorlage/ megjelölése céljából és másolati példányok kinyomtatása során a név mellé odafüggesztik az e.h. /eigene hant, saját keze, saját kezével/ betűket, ami tehát megfelel az elterjedtebb gz., gezeichnet/ jegyezve, aláírva/ szavaknak /v.ö. 53*~*/ /v.ö. a magyar s.k. /3»ját kezével/ használatát irományokon és nyomtatásban - A fordító megjegyzése •/ A p/ropria manu a kancelláriai iratokban a név helyett is állhat, igy a 16.század vége felé még gyakran, és a 1?.század elején is. Ennyi elóg is volt, hiszen ilyen esetekben már fel volt tüntetve az uralkodó neve és cime vagy az iratdarab végén, tehát közvetlenül a mau propria előtt, vagy az irat kezdetén. Ezzel szemben az irat kiadója névtelen maradt kiegészítő tartozék-jelentéseken /Postskripten/ az aláirás helyett ezsközölt "m/anu/ pr/opria/"-hozzátétel alkalmazása során, abban az esetben ha ezek a tartozék-jelentések különváltak törzs/fő/-iratuktól. Az aláírás helyett alkalmazott egyéb aláírási alakzatok /Unterfertigungsformen/ IV.Károly már emiitett "aprobamus"-án kívül pl. Miksa császár "kis jelzése", /kleine Signatur"/; egy furcsán Ö3sze-vis3za cikornyázott "per regem per se" /maga a király által/, továbbá a spanyol királyok /Bonaparte Józsefet sem kivéve/ már a ÍJ.század végén divatba jött "Io el rey"-je /Yo.../ /Én a király.../ és angliai Erzsébet/" Our witness"-e// A Mi tanúbizonyságunk/ kal// • Fogalmazványoknak a fejedelem saját kezétől származó /manus principis/ aláirásáb an nincs semmi ritkaság. Igy III .Frigyes választófejedelem a "méltósági iratok"/"Dignitatsakten"/ sorában /a porosz királyi korona elnyerésére vonatkozó iratváltás során/ Rüdiger V. Ilgen fogalmazványait vagy teljes nevével vagy egy "legi /iussi"/ olvastam /igy parancsoltam// aláírásával irta alá. Az 1680-i hannoveri szabályzatban ez van mondva /Spittler II 119/ az uralkodóról: "Nachdem Wir die Konzepte signiert"
