Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

- Váradot azonban (mint „Erdélynek s... Magyarországnak főbástyáját", fegyver és döghalál miatti elnéptelenedésére is tekintettel) és Debrecent kiveszi az 1599 előtt elszököttek visszaadásának kötelezettsége alól (XIV. tc). Az év szeptember-októberében, a VI. tc-kcl mentesítik a Báthory Gábor bejövetele óta hajdúnak állt jobbágyokat a visszavitel alól, a VIII. tc-kcl pedig kiterjesztik (valójában megerősítik) a jobbágyok keresését rendező erdélyi törvények hatályát a Partiumra. 1612 májusában azt csapják a korábbi törvények megerősítéséhez: a jövőben a jobbágykérdésről való rövid perek is tárgyalandók a táblán, gyűlések idején (IV. tc), és a jobbágykivándorlás megakadályozására vigyáztatják a Moldvába vezető utakat (VII. tc). Az utóbbit erősíti meg az 1615. szeptember-októberi XXIII. tc A Bethlen uralmának kezdetén felcsapó nagy rendi hullám termékei közt természetcsen ott található a korábbi jobbágykereső törvények megerősítése is (1614. február-márciusi XXXIX. tc). Jó fél évre rá az 1614. szeptember-októberi országgyűlés már ismét kivételeket hangsúlyoz: az 1614 februárja előtt Váradra, Debrecenbe és a sóaknákra ment jobbágyok helyükön maradhatnak (IX. tc), 1615 májusában pedig el kell tiltania a fejedelem konszolidációját természetesen kísérő jelenséget, kimondván: a szökött jobbágyok a fejedelmi jószágokról is kiadandók (XXVIII. tc). Ezt a mellékvonalat folytatja az 1616. október-novemberi XIII. tc: az a máramarosi nemesi jószágokról az új adóösszeírás miatt a huszti uradalomba futó jobbágyokat adatja vissza. Az 1618-as újabb három törvény közül az áprilisi IX. tc. a szökött jobbágy adózásáról hozott korábbi rendelkezést erősíti meg (lakhelyén fizet, az összeg átadandó korábbi ura megyéjének); a XIII. tc a Királyföldéről a zavarok alatt elbujdosott jobbágyok önkéntes visszakérését, visszatérését engedélyezi; az októberi V. tc csak a korábbi rendelkezéseket erősíti meg általában. Hasonló arányú az 1619. év termése; ezt a májusi gyűlés XIV. törvénycikkével a szabad helyekre kiáltott falvakba szökött jobbágyokat adatja vissza (fejedelmi karhatalommal) uruknak (a továbbiakra a puszta helyekre szabadságkiáltást is eltiltván), XXXVIXXXVII. tc-ével a jobbágyrepetitio módját írja körül. A kérdés nem kerül le a napirendről Bethlen háborúi alatt sem, amikor pedig annyi fontosabb ügy szorul félre. Az 1620. áprilisi országgyűlés húsz törvénycikkéből négynek tárgya a jobbágyrepetitio: a IX. tc az 1619. augusztus vége óta Tordára szökött jobbágyokat adatta vissza (peres eljárás nélkül); a X. a fugitivust általában (peres útra); a XI. tc. a váruradalmakba menekülteket; a XII. tc. (tekintettel arra, hogy már Magyarország is Bethlen uralma alá tartozik) a Magyarországra szökötteket, viszonossági alapon (egyben, a kérdés kapcsán, megerősítve a