Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

tése. Izabella és János Zsigmond visszatérése után rövidesen két tc. is szabályozza terheiket. Előbb 1556 augusztusában (VII. tc.) csak a natio kérését cikkelyezik be aziránt, hogy rájuk ne rakjanak nagyobb terheket, mint a másik két natióra; az 1558. március-áprilisi gyűlésen már azt, hogy (a székelyekhez hasonlóan) ők is a magyar natióval azonos terheket hordozzanak. Szász jogokat garantál az 1561. novemberi törvénynek az a kitétele, hogy a fogarasföldiek ne legeltethessenek a Szászföldön. Elsősorban a szászokra ró kötelezettséget az 1566. november-decemberi XV. tc, amely szerint vész idején a magyar és székely rendeket be kell fogadni a városokba. (A partiumiak Váradra menekülhettek.) Innen kezdve azonban az Apafi-korig csak részintézkedésekkel találkozunk. Pl. 1664 január-februárjában hoz az országgyűlés a szászokat általában érintő törvényt (a szász natio „peculium" nevezetének eltörléséről). Az 1674. november-decemberi nagy rendi megmozdulást a szász natio is igyekszik hasznosítani a maga számára: kieszközli a XIV. tc-et (aszerint az országgyűlés idején a fejedelem elé hozhatják a rovásukra a fejedelemnél kieszközölt törvénytelen commissiókat orvoslás végett). Az 1680. november-decemberi XIV. tc. a szász natio sérelmei orvoslásának módját írja elő: elfogadja a comes ajánlatát arra, hogy a fejedelem rendelete alapján összeállítandó utrumok szerint felcirkáltatja a szász helységeket, s rektoriakba véteti a sérelmeket, ezek kerüljenek majd a fejedelem elé. 1685 táján már a köztük tartandó általános vizsgálatról is szó van, az az évi február-márciusi XI. tc. azonban elnapolja ezt. Ehelyett a következő évben más vonatkozásban kell a szászok (és a többi rendek) jogait általában érintő törvényeket hozni: az 1686. augusztusi XII. tc (a szász natio assecuratoriát ad arról, hogy vész idején befogadja városaiba a fejedelmet és a rendeket - ennek megfelelő biztosító levelet várva el maguk is amazoktól) és az előbbit kiegészítő 1686. október-novemberi VI. tc (a vész idején a szász natio városaiba és más erődített helyeire - és más városokba és kastélyokba behúzódó nemesség javaiból - borát is beleértve - ne vegyenek taxát de a nemesek ne kocsmároltassanak; a bemenekülő nemességen vagy szegénységen ne vegyenek túlzott szállásbért, és akiknek fogadott szállásuk van ott, azokon a beengedésért semmiféle taxát se vegyenek - akiknek nincs, azokon bizonyos mérsékelt összeget - büntetés terhe alatt). A többi itt említendő intézkedések bizonyos r/^kérdések általános rendezései: az 1571. májusi X. tc. (a Szászföldön mindenki saját lován, szekerén, költségén járjon - akik ország dolgában utaznak, azoknak Báthory István adjon oklevelet erről). Az 1581. májusi X. tc. (a szászok