Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

Függelék

Függelék Trócsányi Zsolt (1926-1987) 1926. április 15-én Pápán született, református értelmiségi családban. Édesapja Trócsányi Dezső, a pápai teológiai akadémia filozófiaprofesszora, édesanyja Fábián-Tóth Berta zenetanár volt. Felesége Mészöly Magda könyvtáros-tanár volt, három lánya van. 1944-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban. 1944 őszén kezdte meg egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös József Kollégiumban történelem-latin szakon, de a háború miatt a tanév félbeszakadt. A szünetet Pápán töltötte: néhány társával merényletet terveztek -a közeli Farkasgyepűről Pápára érkező- Szálasi Ferenc ellen. Ezért a nyilasok 1944 karácsonyán halálra ítélték, majd a front közeledése miatt átadták őket a rendőrségnek. Győry Elemér akkori dunántúli református püspök közbenjárására szabadultak, és elmenekülve, amerikai hadifogságba kerültek. 1945 nyarán tért haza, és folytatta tanulmányait az Eötvös-kollégiumban. Időközben történelem-latin szakról történelem-levéltár szakra váltott. Tanulmányai kezdetétől elkötelezte magát az erdélyi történelem kutatására. Ezért német és angol nyelvtudása mellett a Kollégiumban megtanult románul is. Az 1947-1948-as tanévet a Bukaresti Tudományegyetemen töltötte ösztöndíjasként, ahol a román történelem és történetírás kérdéseivel foglalkozott. 1949-ben diplomázott történelem-levéltár szakon. 1949-től a Magyar Országos Levéltár tudományos munkatársa volt, ahol az Erdélyi Kancellária anyagát gondozta. 1956-ban szerzett kandidátusi fokozatot az 1848^-9-es erdélyi parasztmozgalmak témájából. Ettől kezdve jó másfél évtizeden keresztül ő volt az egyetlen a hazai történészek közül, aki Erdély történetét kutatta és publikálta. 1956. október végén részt vett a szovjet csapatok által felgyújtott Országos Levéltár anyagának mentésében. 1968-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját Wesselényi Miklós című monográfiájával.