Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

kielégíti a károsultat, az vegye el a kártérítést, ha nem, a sedriákon, illetve (városok ellen indított perek esetén) a táblánál rövid perrel (legfeljebb egy exmissiót engedve) igazítsák el a dolgot. Ez legyen az eljárás a másoktól elbitangolt javak megvevőivel, elbitangolóival, rejtegetőivel, idegen katonák arra vivőivel szemben is. A jobbágyok ily pereiben a törvényhatóság tisztjei hozzanak végső ítéletet. A szolgák ügyeiben uruk tegyen igazítást (különben a törvényhatóság tisztjei rajta hajtják fel a kár kétszeresét), a fejedelmi katonaságéban tisztjeikből, törvényhatósági tisztekből és más nemesekből álló vegyes bíróság. Akinek nincs a kárösszeggel egyenlő vagyona, a kár megtérítéséig fogva tartható. A törvény alól csak az ostromot szenvedő a kivétel. Ezt a törvényt erősíti meg az 1660. decemberi-1661. januári IX. tc. (csak a Kemény János bejövetelekor ellenállókat és Barcsai fizetett embereit véve ki ebből - ha ti. azóta nem tértek az új fejedelem hűségére). A paráznaság elleni pereket az 1571. november-decemberi XX. tc. szabályozza: ezek a sedria elé idézendők, az elmarasztaló ítélet fellebbezhető, de a végső döntésig az ily nemes fogva tartandó. A tábla ítéletét a törvényhatóságra kell visszabocsátani, ott hajtandók végre. A vagyonjogi perekben való eljárást szabályozó törvények közül a birtokpereket illetőket ismertetjük elsőnek. Az 1614. február-márciusi országgyűlés törvényei a Báthory Gábor alatti birtokelkobzásokra való reagálások. A kérdéssel általában foglalkozó XIV. tc. ugyan koncedálná, hogy az elvett jószágokat ismét rövid úton vegyék vissza azoktól, akik kezén vannak, újabb törvénytelenséget azonban nem akarván elkövetni, külön törvényszakot határoz elsősorban az ily perek brevisszel való végső ellátására. A XV. tc. Szilvási Boldizsár elkobzott birtokaira mondja ki ugyanezt (csak személyében rehabilitálván rövid úton). A XIV. tc.-re nyúl vissza az 1615. szeptember-októberi X. tc.: aki az előbbi szerint evocáltatta peresét, az csak brevis szerint járhasson el ellene. Az 1633. április-májusi XXII. tc. a missilisszel való birtokfoglalást tiltsa el, és a publicatio alatti jószágoknak a publicatio ellátásáig való sequestrálását. Az osztályos perekről szóló 1656. február-márciusi XI. tc. visszaélést szüntet meg: egyesek ti. egy osztállyal megoldható ügyben több divisionale mandátumot szereznek (az osztály alá eső jószág különböző részeire), hogy a másik féllel minél többször tétethessék le a repulsio terhét. Ily esetben - mondja ki a törvény - az alperes a per felvételekor csak egy repulsio terhét viselje. Az adóssági perekről rendelkezik az 1595. április-májusi XXXI. tc: a fejedelem ne adjon haladékot az adósnak szerződése ellen. A letéti perekről az 1608. júniusi országgyűlés hoz egy konkrét eset kapcsán két tc.-t. Az agg Borsoló János ítélőmester ti. a rendeknek pa-