Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
IV. Bíráskodás
rehajtását egyik peres fél kérésére se engedje missilisszel akadályozni, a peresek a szokott perorvoslatokkal éljenek. Az 1614. február-márciusi XXIII. tc. már egészen alkalmi jellegű: a Báthory Gábor korából való végrehaj tatlan ítéletek végrehaj tandók. Innen kezdve másfél évtizedig nincs szó erről a kérdésről, csak az 1630. január-februári gyűlés nagy kérdéskomplexumot felölelő XXX. tc-e hoz ez ügyben is (erősen rendi hangsúlyú) rendelkezést: a törvényhatósági főtisztek a fejedelmi jószágokban csakúgy végrehajthatják az ítéleteket, mint a nemességében (az ennek ellenálló udvarbírák és más uradalmi tisztek büntetendők). Az 1633. április-májusi I. tc már az ítéletek (és bírói parancsok) végrehajtására ki nem szálló törvényhatósági tiszteket fenyegeti az országgyűlés elé idéztetéssel és ott 200 Frt-ra marasztással. Kifejezetten új jogszabálynak számít az 1643. április-májusi XVIII. tc: szerződés végrehajtásánál (a kezességi ügyeket ide nem értve) a végrehajtató certifíkáltassa a másik felet (Erdélyben nyolcad nappal a kiszállás előtt, Magyarországon tizenötöd nappal). Az executiókról szóló relatoriák másolatainak kiadásáról gondoskodik az 1648. március-áprilisi IV. tc: ezek feladatuk elvégzése után mindjárt adják ezt ki kivéve a publicatiós perek esetét (ott 40 nap múlva). Az 1655. februári XXIX. tc. a szászföldi vizsgálatok ügyéről rendelkező akkori XXVIII. tc-el áll összefüggésben; ez a szászföldi végrehajtások kérdését szabályozza úgy, hogy a végrehajtató döntésére bízza: kit irat regiusnak (csak azt kötve ki, hogy az legyen erre illetékes - tehát a kancelláriák hites deákjai is lehetnek -: a szászok esküdt polgárai is részt vehetnek velük az executióban, de a végrehajtás díját az kapja, aki a mandátumban végrehajtóként van megnevezve). A törvény eltiltja a „méltatlan" executiókat. A további idevágó törvények közül az 1664. január-februári XI. tc. helyi kérdésekben intézkedik: Kolozsvár 200 Frt büntetés terhe alatt engedje meg Kolozs megye tisztjeinek az általuk megítélt ügyben való végrehajtást, ugyanez álljon Székre és Doboka megyére is. Különleges, csak részben idetartozó törvény az 1668, január-februári XXVI. tc; az, az országgyűlés által kiküldött vagy kiküldendő biztosok ellen hadat gyűjtő személyekre határozza a végső ítélet törvényes végrehajtása gátlójának a büntetését. Fellebbezés Viszonylag bő, majdnem kizárólag 16. századi anyaggal vannak képviselve a törvények közt a fellebbezést szabályozók. Az első ilyen, az 1549. decemberi IV. tc. a helytartó (Fráter György) vagy helyettese jogkörének