Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
IV. Bíráskodás
zálogos jószág miatt indult pereket és a fellebbezetteket utalva oda. Az 1597. április-májusi X. tc. a mezővárosok (mint község) által a nemességen elkövetett erőszakot ítélteti meg a táblán. A főtörvényszék működésére vonatkozó általános rendszabályokkal később már csak a korszak végén találkozunk: az 1675. május-júniusi XII. tc. országgyűlés alatti táblai ülésszakot évente csak egyet engedélyez (akárhány országgyűlés is van az évben), az 1685. február-márciusi XIV. tc. (az előbbi intézkedésből folyó károkra hivatkozva) visszavonja ezt, azt rendelve, hogy a tábla minden országgyűléskor működjék (ha ti. a regalisban szerepel a perek tárgyalása). BÜNTETŐJOG Hűtlenség, más súlyos politikai vétségek A büntetőjog továbbmunkálását szolgáló törvények közül első helyen a hűtlcnségi és más súlyos politikai vétségek megítélését szabályozó törvényeket ismertetjük. Az első, az 1542. decemberi, a haza veszélyére való összeesküvést vagy pártoskodást bünteti fő- és jószágvesztéssel (az elítélt javait Fráter György mint országos főbíró a vajdák korábbi hatásköre szerint eladományozhatja, az általa nem adományozhatókról az uralkodó rendelkezzék). Az 1551. májusi törvény azokra rendel „érdemük szerinti" büntetést, akik az előző évben részesei voltak az ellenség országra hozásának. Kifejezetten a nótáról intézkedik az 1557. februári törvény, ez esetben a székelyeknél is fő- és jószágvesztést rendelve, akár a magyar nemességnél. A kérdés Békés Gáspár 1573-as megugratásakor kerül újra napirendre: az az év októberi országgyűlés II—III. tc.-ével hűtlenségnek nyilvánítja a pártoskodást, az ily célzatú bel- és külföldi levelezést, sőt az ily leveleknek még egyáltalán felbontását is. 1609 tavaszán - a hajdúk újabb, török támogatással való felzendülésének elejét veendő - határozzák nótát maga után vonó cselekménynek a fejedelem, ország, vármegye vagy váradi kapitány híre nélkül törökhöz küldést, menetelt és „maguk közt egymást esketést", az elmarasztalt azonnali kivégzését és jószágai konfiskálását rendelve (1609. április-májusi XI. tc). 1633 tavaszán Zólyomi Dávidnak van célozva az újabb notatörvény: akik a fejedelem személye, méltósága ellen és az ország „kárára, romlására s veszedelmére ártalmas conjuratiót, öszve való kötölőzést cselekednének", a közbéke megzavaróiként (ez a nota esetének számított) bűnhődjenek (1633. április-májusi X. tc). Az év augusztusában újabb hasonló törvényt kell hozni, most elsősorban Székely Mózes és társai