Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

vény: Izabella ugyanoly értékű aprópénzt veressen, mint amilyen I. Ferdinándé.) A 17. század bizonyos szakaszaiban azonban sűrű az ily természetű törvénytermelés. A Bocskai-szabadságharc idején el kell tiltani a nem a fejedelem címerére való pénzverést (1606. áprilisi VI. tc.). Báthory Gábor idetartozó törvényei közül az 1609. októberi VIII. tc. Nagybányára és a fejedelem által meghatározandó helyre korlátozza a dutka verését (az utóbbin is a nagybányai szabályok szerint kell); az 1610. szeptember-októberi V. tc. az 1616-os törvény felújítása; az 1613. májusi törvények közül az V. tc. a hamispénzverést bünteti halállal, és a 2 Frt-nál több hamis pénzt rejtegetőket is büntetéssel fenyegeti; a VI. tc. a nagybányai rossz garas helyett rendel jót veretni, arany tallér és dutka veretesét írja elő, és a két román fejedelemség uralkodóit is felszólíttatná: ne engedjenek országukban erdélyi fejedelmek nevére rossz pénzt veretni. A legbővebb azonban a termés Bethlen Gábor első hat esztendejében. Az 1614. február-márciusi XXVII. tc. a fehér garas veretesét tiltja el, az ily pénz külföldiektől való elfogadását is tilalmazva, illetve elkoboztatva azoktól, és büntetve az ily pénzt felhalmozó belföldieket. 1615 májusában (a XIV. tc-el) a hamisításra láthatólag igen alkalmas brassai garasnak a forgalomból történő kivonásáról rendelkeznek. 1616 tavaszán viszont a jó („nem vas és nem réz") dutka elfogadására születik végzés (április-májusi IX. tc); ezt újítja meg, egyben a jó fehér garas elfogadását is rendelve, az 1616. október-novemberi X. és (csak a dutkára nézve) az 1617. májusi V. tc. Már generális intézkedés előjele az 1617. novemberi részgyűlés II. tc-e, a következő országgyűlésig maradjanak érvényben a pénzforgalomról hozott törvények, addig pedig a fejedelem fogadtassa el adóba az ezüst dutkát. A generális rendszabályt az 1618. áprilisi országgyűlésen meg is alkotják. Az országgyűlés VI. tc-ében köszönetet mondva a fejedelemnek pénzverőminták beszerzéséért, VI. tc-ében szabályozza az új pénz verésének számára fontos mozzanatait. A VII. tc. 2. pontja a fejedelmet hatalmazza fel a pénzverőházhoz két beváltó rendelésére (a törvény meghatározza a beváltási árakat is), a 3. pont assecuratoriat kér a fejedelemtől arra, hogy a pénzverőházhoz aranyat-ezüstöt behozóknak kiadatja a behozottak teljes értékét, a 4. pont azt kéri: Bethlen az őszükségére behozott arany és ezüst értéket ugyanígy fizettesse ki, az 5. pont arról is biztosíttatni kívánja a beadókat, hogy nem kell várakozniuk a behozottak ellenértékének kifizetésére. E mellett az alaptörvény mellett az 1618. áprilisi gyűlés még két részintézkedést is tesz: III. tc.-ével (a fejedelem sürgetésére) bevonatja a Lippán, Karánsebesen és másutt veretett rossz dutkákat, meghagyva a Szebenben, Fehérvárott és másutt vert jókat (9 pénzben szabva