Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

magasabb inscriptióról). Azokat természetcsen kiveszi a törvény a fenti rendelkezések hatálya alól, akik nem fiscalis jószágot nyertek, hanem saját korábbi birtokukat kapták vissza. A nem zálogba nyert harmincadókat, fiscalis vámokat és más fiscalis jövedelmeket a törvény visszaveendőknek ítéli, eltiltván az ilyeneknek a fiscus kárára való eladományozását. A törvényt az év Őszén (az október-novemberi VIII. tc-el) megerősítik (külön kimondva azt, hogy a fejedelem a kezére jutó nem fiscalis jószágokat ossza ki a török sarcra kölcsönzőknek, és azt is, hogy az Apafi által 1661-1662-bcn adományozott tizedek értéke készpénzben befizetendő a kincstárba, és a fejedelmi udvartartás és sereg szükségére fordítandó). Újabb megerősítés az 1663. február-márciusi VI. tc (ez is meghagyja a fiscalis jövedelmeket stb. a török sarcba kölcsönzők kezén, és eltiltja ezek további elzálogosítását vagy éppen eladományozását - a fiscus kártalanítását írva elő oly esetekben, amelyekben valaki mégis fiscalis jövedelmekhez jutott). A visszaszerzés folyamata tovább tart: az 1663. szeptemberi gyűlés II. tc.-ével a brassaiak által 1658 júliusában bérbe vett törcsvári harmincadot véteti vissza filialisaival (Bodza, Bereck, Tömös) együtt (bárki kezén is legyenek azok), és egyben a jövőre nézve általában eltiltja fiscalis jövedelmek eladományozását. Fejedelmi uradalmak A kincstári javak fajtái közül a huszad-, harmincadügyek mellett legnagyobb arányú törvényalkotás a fejedelmi uradalmakkal kapcsolatban folyt. Az e kategóriába tartozókon belül is egy általános jellegű csoport ismertetésével kezdjük. Az első idetartozó törvény, az 1609. áprilismájusi XXV. tc. a Somlyó hegyét a váradi vár uradalmában tartja, az régtől odatartozván, és nem is lévén másutt a közelben a várhoz szükséges mészkőbánya és épületfaerdő. Bethlen Gábor követelésére járul hozzá az 1622. szeptember-októberi országgyűlés (XII. tc.-ével) ahhoz, hogy az fiscalis jószágon elcserélje Hlye várát Bethlen Istvánnal. Különleges ügyet szabályoz az 1640. április-májusi VI. tc. a fiscalis jószágok jobbágyai által ott szegény nemesektől elfoglalt és ki nem fizetett szőlők ügyét (a fejedelem ígéretet tesz áruk megtérítésére). Súlyosabb kérdések merülnek fel I. Rákóczi György halála után, a rendi mozgalom a fejedelmi hatalom birtokbázisát igyekszik legalábbis lefaragcsálni. Az 1649. január-márciusi országgyűlés VI. tc-e a fiscalis jószágok lajstromba vételét, a jegyzéknek a következő országgyűlés előtt a törvényhatóságoknak való kiküldését és az országgyűlésen megvizsgáltatását írja elő. A következő gyűlésnek kell ítélnie a vitás jellegű