Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

Kincstári javak és jövedelmek visszaszerzése Hosszabb a sora azoknak a szintén konszolidációs időszakhoz (és egyben jórészt a fejedelmi hatalom megerősödésének periódusaihoz) kapcsolódó rendelkezéseknek, amelyek általában rendelkeznek a kincstári javak és jövedelmek visszaszereztetéséről. Az első ilyen törvény az 1571. november-decemberi VIII. tc. lejártnak nyilvánítja Izabella és János Zsigmond durante beneplácito tett tized- és birtokadományait, az ily jövedelmek és jószágok a fejedelemre szálljanak; a két volt uralkodónak a fiscus vagy magánszemély jószágából örökjogon tett adományait azok perrel támadhassák meg. Az 1577. áprilisi II. tc. kifejezetten rendi érdekből sürgeti Báthory Kristóftól az idegen kézre kerülő' kincstári jövedelmek visszaszcreztetését, ettó'l várva az országnak a portai adó terhétől való menekülését. Az elsó' nagy uralmi válság utáni konszolidációban előbb az 1607. márciusi országgyűlésen születik ilyen intézkedés: a II. tc, a „distrobiomban" ország szükségére hitelezőknek zálogba adott fiscalis jövedelmek visszavételéről rendelkezik (ha a hitelezett összeg már megtérült a jövedelmekből, a fejedelem simán vétesse vissza őket, ha még nem, fizesse meg a hátralékot, ügyelve rá, hogy a hitelezőnek csak a ténylegesen adott összeget - és nem az esetleg annál magasabb zálogösszeget térítsék meg; a sóaknák azonnal visszaadandók a fiscusnak), majd az 1607. júniusi LVII. tc. (már némi engedményt eszközölve a fiscalis jószágra, sókamarák, jövedelmek zálogtartóinak: azok az ország számára kölcsönözvén a zálogösszeget, a zálogban bírtak pénzük letételéig maradjanak kezükön). Bethlen Gábor uralkodásának első éveiben sűrűn hoznak a rendek ilyen törvényeket. Már az inauguráló 1613. októberi gyűlés is két törvényt alkot erre: a VIII. tc-et (a bányákat, sóaknákat, harmincadokat a jövőben ne adják bérbe, jövedelmük a kincstárba folyjék) és az ezt kiegészítő IX. tc-et (ha a bérlők alatt a bányákban, sóaknákban valami „fogyatkozás" támadt, ezt a bérlők maguk tüntessék el, és így adják vissza ezeket a kincstár kezébe). Ez még elsősorban a rendek erőfeszítése arra, hogy megoldást találjanak az ország pénzügyi bajaira. Az 1615. szeptember-októberi törvények már feltehetőleg a fejedelem követelésére jönnek létre, a rendek itt már a kibúvókat keresik. A fiscalis jövedelmekből és jószágokból idegen kézre jutottak visszaszerzéséről általánosságban intézkedő IX. tc. az 1588. decemberi országgyűlés óta elidegenített javak és jövedelmek visszaszerzését írja elő (azzal, hogy amennyiben az 1588 utáni adomány érdemes személyeknek történt, a jószág zálogban hagyandó náluk vagy örököseiknél, és ha az ilyenektől már visszafoglalták a birtokot, a fejedelem kártalanítsa őket. Abban a