Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

I. A fejedelmi tisztségre vonatkozó törvények

rendek azt kötik ki (évszázados tapasztalatok alapján): az ifjabb fejedelem apja életében annak hozzájárulása, akarata nélkül nem folyik bele a kormányzásba, nem sérti apja méltóságát (még Bethlen István donatióinak stb. megtartása is benne marad - majd tizenkét évvel annak rövid fejedelemsége után - a conditiókban). A lényeget illetően ugyanúgy nincs változás a következő' Rákóczi, a gyermekként fejedelemmé választott I. Rákóczi Ferenc conditióiban; a bó'vülés csak annyi, hogy a rendek kikötik: - a fejedelem ne vigye ki Erdélyből az ország köz- és más fiscalis jövedelmeit (itt elég emlékeztetnünk az erdélyiek szállóigévé vált panaszára: „a Patak vitte el a pénzünket", a fejedelem Sárospatakra viszi ki az országos jövedelmeket); - tartson generális perceptort és thesaurariust; - fegyvert se vigyen ki az országból, és ami még fontosabb: - maradjon meg a református vallásban (a protestáns többségű rendek joggal bizalmatlanok az áttért, de férje halála után majd rekatolizáló és az ellenreformációt Kelet-Magyarországon teljes erejével támogató Báthory Zsófiával szemben). Más kérdés az, hogy a conditiók, a helyzetből fakadóan, tartalmaznak bizonyos időleges megkötéseket is (a jelen választás egyszeri, a nagyobb baj - a //. Rákóczi György esetleges korai halálából eredő trónüresedés - elkerülésére, nem annullálja a gyermekfejedelem választását eltiltó korábbi törvénycikket, az ifjú fejedelem melletti kormányzást a gubernátorra és a fejedelmi tanácsra ruházza, egészen a fejedelem 20 éves koráig, kimondva, hogy az addig ne tegyen ígéreteket, tisztségeket stb. - ha pedig apja életben marad, annak életében ő sem elegyedhet a kormányzásba vagy más, apja méltóságát, apai hatóságát sértő dologba). Ezt a kialakult formulát változtatja meg alaposan (és lényeges vonásokban) az 1657 őszén az uralmi válság részjelentéseként felcsapó rendi hullám. A rendek most kezét-lábát megkötnék a Rákóczi helyére választott fejedelemnek, Rhédei Ferencnek, teljes rendi (lényegében /órendi) uralmat léptetnének Bethlen és a két Rákóczi abszolutisztikus uralma helyébe. A conditiók új intézkedései szerint - a rendek választják a fejedelmi tanácsot, - a fejedelem támadó hadjáratot méltó okkal is csak az országgyűlés jóváhagyásával indíthat (az összefüggés világos II. Rákóczi György lengyelországi katasztrófájával); és a porta hozzájárulásával is csak az országgyűlés engedélyét kéri ehhez; - külállamokkal szövetséget az országgyűlés köt.