Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

A postálkodást szabályozó törvények csoportjánál jóval kisebb a gazdálkodási tárgy úaké (a gazdálkodás értelme e tekintetben a hivatalos úton járók elszállásolása és élelmezése). Salvus conductus nélkül senkinek se gazdálkodjanak - szögezi le az 1622. májusi XX. tc. -, salvus conductusszal is csak azt, amit az tartalmaz. A gazdálkodásra kényszerítés büntetéséről rendelkezik az 1626. május-júniusi XIV. tc. (400 Frt bírság; katonákat, drabantokat kapitányuk büntessen), és arról is, hogy a parasztember tartozzék ingyen szállást adni az úton járónak, és pénzért gazdálkodni neki. Az 1630 eleji rendi megmozdulásban pedig örökös törvénnyel (1630. január-februári XVI. tc.) tiltják el azt, hogy a nem ország dolgában járók erőszakkal gazdálkodást követeljenek. A szászokat kötelezi az úton járóknak, ispánoknak való szállásadásra az 1635. május-júniusi XXI. tc. (a gazdálkodás „állván az szász uraink emberségén"). Az 1630. évi örökös törvény léte ellenére 1637 márciusában újra ki kell mondani, hogy gazdálkodást csak salvus conductusszal lehet kívánni (XXVI. tc), 1639 májusában pedig azt, hogy utazó katonák tartást, élést ne követeljenek (XVIII. tc). A gazdálkodást szabályozó többi törvények az Apafi-korból valók: az 1670. decemberi XXI. tc. a szászokat mentesíti a rossz termésre való hivatkozással attól, hogy a következő országgyűlésig szénán kívül mással gazdálkodjanak (kivéve ebből azokat, akik fejedelmi címerrel „vagy egyeberánt expresse" a fejedelem dolgában járnak; ezek ételt kapjanak); az 1673. november-decemberi XII. tc. a gazdálkodás mértékére tartalmaz rendelkezést (ételen és abrakon kívül személyenként legfellebb fél ejtel bor jár). Helyi érdekű intézkedés az 1687. július-augusztusi XIII. tc (Hátszegen a gazdálkodásban a rótt helyen lakók - nemesek is - segítsék a városiakat.) Út- és hídépítés, révtartás A postálkodási, gazdálkodási jellegű törvényeknél aránytalanul kisebb számú az ezekkel tárgyában némileg összefüggő következő ismertetendő csoport: az út- és hídépítést, révtartást tá/gyazóké. Az utakról és hidakról általában rendelkezik több egymást követő törvény a tizenöt éves háború elejéről (1596. áprilisi XIX. tc: a főtisztek büntetés terhe alatt gondoskodjanak az utak és hidak karbantartásáról; az az év november-decemberi XI. és az 1598. március-áprilisi XXI. tc ezt ismétli meg) és az 1680. november-decemberi XVIII. tc, amely megint csak általában köti a törvényhatósági tisztek lelkére az utak és hidak csináltatását. Az útépítésről magáról csak néhány törvény szól, kettő kivételével valamennyi az Apafi-korból. Az 1578. októberi VIII. tc. többek között ar-