Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

I. A fejedelmi tisztségre vonatkozó törvények

- a rendi jogok biztosítása - külön, hangsúlyozottan, hogy a fejedelem a hajdúkkal való szerződéssel nem sérti meg a rendek jogait, személyét, jószágát (3. pont); - a hajdúk állapotát úgy szabályozza, hogy az ne legyen a haza rendjének és tisztviselőinek ártalmára (6. pont); - a rendek - köztük a „vitézlők" - jogainak megtartása, az előző fejedelmek donatióinak, inscriptióinak, kiváltságainak - salve jure alienso érvényben hagyása (7. pont); - a székely szabadság megtartása (8. pont). Némi módosulást szenvedett a tisztségek betöltésére vonatkozó követelés (a válság alatti első Habsburg-uralomra reagáló 1598-as conditióval szemben most, nem utolsósorban a Bocskai-szabadságharc éveinek hatására s a magyarországi hajdúk élén Erdélybe induló Báthory Gáborra való tekintettel csupán azt kötik ki, hogy fejedelmi tisztségeket csak érdemeseknek osszon, hazafiainak, hajdúknak, idegeneknek is (6. pont); és a válság tapasztalatainak hatására ott a külpolitika meghatározása: a fejedelem a két birodalom közt tartsa békében Erdélyt, kiváltképpen a törökkel tartván frigyet, és a két román fejedelemséggel ápolja a jószomszédi viszonyt. Ebből a formulából persze múló érvényű mindaz, ami a hajdúkra vonatkozik (a hajdúuralmat végül is maga Báthory Gábor töri meg), a többi viszont már eléggé maradandó, legfeljebb bővül, variálódik, időleges érvényű követelések csatlakoznak hozzájuk. Bethlen Gábor 1613. októberi conditiói majdnem ugyanúgy tartalmazzák a libera electio elvét (csak azt adva hozzá az alapelvekhez, hogy a fejedelem szerezzen erre új atnámét a portáról), a szabad vallásgyakorlatét, a rendi jogok megtartását; visszakerül a conditiókba az igazságos ítélkezés 1598-ban már rögzített elve, a libera vox igénye, a fejedelmi tanáccsal való kormányzás kezdettől meglevő princípiuma. Az 1608. évihez hasonlóan, de a törökpártiság még fokozottabb hangsúlyozásával történik meg a külpolitika meghatározása. A három időleges érvényű követelés: a fiscalis javak és jövedelmek megfelelő időpontban való visszaszerzése (Báthory Gábor nagyon sokat kótyavetyélt el ezekből), az ország területének s a végváraknak a tanács és ország tudta nélküli el nem idegenítése (a rendek az ellen próbálnak védekezni, aminek már híre jár - s amit végül is Bethlen is csak részben tud kivédeni -, Lippa és Jenő török kézre adása ellen) és végül: a fejedelem megelégszik jelen címével, országos hír nélkül nem növeli vagy változtatja (magyarán: nem keveri külpolitikai bonyodalmakba az országot hódításokkal - ez Báthory Gábor kétes eredményű háborúzásaira a reakció). Az országgyűlés külön törvénycikkbe (IV. tc.) foglalja a conditiók „el-