Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
III. A kormányzatot illető törvények
1689. november-decemberi XIII. tc. (ennek egy rendelkezése szerint Abrudbánya Fehér megye alá tartozzék). Törvényhatóság székhelyéről egyetlen törvény intézkedik, az 1600. júliusi XIX. tc. (Zaránd megye székhelye változatlan legyen). A törvényhatósági tisztekről általában intézkedik két törvény: a székelyek évi királybíró-választási jogát becikkelyező 1613. októberi XXL tc. és az ezt megerősítő' 1630. január-februári XLVI. tc; végül a törvényhatósági tiszteket is a fejedelem mellett az országnak is teendő esküre kötelező 1659. szeptember-októberi VI. tc. A tötvényhatósági tisztekről szól ezenkívül az 1600. október-novemberi XV. tc. (Háromszékben a kapitány mellett királybíró is legyen „a törvénynek elővételéért [...] és a gondviselésnek nagyobb alkalmatosságáért", de a kapitány alá legyen rendelve). A Vitéz Mihály elleni rendi felkelés kisebb birtokos nemes résztvevőinek kedvező az 1601. januárfebruári XXX. tc. (szolgabíró csak olyan lehet, akinek 25 jobbágyházánál kevesebbje van); a más vonatkozásban már említett 1652. február-márciusi XII. tc. egy rendelkezése (főispán nemlétében alispán nem választható) és az 1682. február-márciusi XX. tc (Kraszna megyében a főtisztek mellé vicetisztek is beállítandók). Néhány különleges ügy törvénnyel szabályozását említsük meg végül: az 1625. májusi országgyűlés XII. tc-ét (Kézdivásárhely tartsa magát az ország törvényéhez) és a XlV.-et (az aranyosszéki szentmihályfalviak a székkel egyenlő terheket viseljenek), továbbá az 1650. márciusi VIII. tc.-et (a vármegyei albírák a megye és tisztjei ellenére esztendejük kitölte előtt nem hagyhatják el hivatalukat). A helységek igazgatása Az általános közigazgatási és bíráskodási tárgyú törvények sorába tartoznak végül a helységek igazgatását tárgyazók. Nagyobb részük a falusi bíróság viselésével kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A több birtokos által bírt helységekben a falusi bíróság viselése a birtoklásban való részesedés szerint történjék, mint a kocsmárlás és a határ bírása - írja elő az 1656. február-márciusi X. tc. Ugyanez országgyűlés iktatja törvénybe (XVII. tc), hogy a Székelyföldön a veres drabantokkal együtt a lovas puskások és a régi primipilusok is sorban viseljék a falusi bíróságot. A székelyföldi falusbíróság-viselés ügyét még kétszer kell rendezni: előbb az 1678. októberi nagy sérelemorvoslás idején (III. tc: minthogy ott a tömeges nemesítés miatt alig akad bíróság vagy polgárság viselésére alkalmas lófő vagy drabant, a főrendeken kívül mindenki legyen
