Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

országos ügyben adott útlevelének is a postamesterrel egyenlő érvényt biztosított.) Ezt a törvényt erősítette meg az 1601. január-februári VIII. tc. annak hozzáadásával, hogy a generális utasítsa a főpostamestert: a postáknak ne legyen hatalma nemesember házán, jószágán vagy marháján; a postalovakra gondot viseljenek, a lovakat tovább a szokott helynél ne vigyék. A főbiztosság kialakulására a fejedelmi kor utolsó éveinek császári megszállása alatt kerül sor. Először az 1687. novemberi országgyűlés létesít ilyen országos hatóságot, élén az akkor már más országos főtisztségekct is betöltő Székely Lászlóval, melléje Bethlen Miklóst, Dániel Istvánt, Alvinczi Pétert, Apor Istvánt és a brassai pecsétmetszőt rendelve. A főbiztosság alá a stationalis biztosok szervezete tartozott; ezek állandóan a császári seregek állomáshelyein tartózkodtak, ők vették át a polgári szervek által beszolgáltatott élést nyugta ellenében, ugyanígy adva tovább a császári hadbiztosoknak. (A stationalis biztosok közt olyan neveket találunk, mint Lugosi Ferenc, évtizedekig a fejedelmi kancellária titkára, Keresztesi Sámuel stb.). Az 1689. januári országgyűlés (a III. tc-el) ezt a szervezetet tartja fenn továbbra is, csak a személyek cserélődnek (most négy főbiztos van: a főgenerális-helyettes Bethlen Gergely, Mikes Pál, Toroczkai István és - váltakozva - az egyik ítélőmester). Az év májusában a főbiztosság személyzete ismét cserélődik (az országgyűlési végzésben meg nem nevezett főbiztos, feltehetően Bethlen Gergely mellé Ugrón Ferencet s Balogh Lászlót rendelik), és arról születik határozat, hogy a főbiztos mellé rendelt executorok egy-egy megbízatásuk teljesítése után térjenek vissza a főbiztos székhelyére. 1689 augusztusában (X. tc) is csak annyi a változás, hogy a főbiztos mellé Mikes Pál kerül biztosul, és 14 név szerint felsorolt személyt osztanak be alája az adó felhajtására executorul. Az 1689. szeptemberi országgyűlés végzése Gycrőfi Györgyöt rendeli főbiztosul, neki már kifejezetten feladatává téve a császári hadak számára szükséges vecturákról való gondoskodást is. Az az év november-decemberi országgyűlés (II. tc.-ével) újabb személycserét hajt végre az (egyébként feltehetően nem nagyon kapós) tisztségben: most Bethlen Elek (Gergely testvére, tanácsúr) lesz a főbiztos, mellé Nagy Pál, a segesvári királybíró s harmadikul (váltakozva) az egyik ítélőmester kerül. Ugyanez országgyűlés X. tc.-e részletesen intézkedik a stationalis commissariusok kijelöléséről és teendőiről, a VIII. tc. pedig törvényhatóságonként és élésfajtánként nevezi meg az élés administratorait. A kincstári igazgatás körében a kincstartó tiszte adott okot a legtöbb törvény hozatalára. Azokon a már ismertetett rendelkezéseken túl, amelyek Fráter György kincstartóságával voltak kapcsolatosak, az aláb-