Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

búzáját onnan - II. Rákóczi György adományából - elvitték anélkül, hogy ország szolgái lettek volna, tartoznak ezt visszaadni). A többi várak ügyeit egyenként egy-két tc. ha illeti: az 1560. márci­usi törvény a Dyenes László kezén levó illyei várét és a Partiumban Bajomét, Zsákáét, Bethlenó'siét, Sarkadét, Szalontáét és Tótét, az 1571. januári törvény részletes rendelkezései Szászsebesét (az uralko­dó ossza 4 felé a szászsebcsi „kerítést", és egy részét magának választ­ván, a másik háromra vettessen nyilat a három natio közt; az építésre felvetett adóból az ispánok fogadjanak ökröket, szekereket, béreseket és tavasszal kezdjék el a mészkő hordását; a mészégetést Orbay Mik­lós, a vár építésének fó'pallérja és az uralkodó által melléje rendelt sze­mélyek irányítsák, Orbay kötelessége a téglavettetés és égettetés; Szent György-nap után a megyék 600 „apró mívest" bocsássanak l-l hónapra az építkezés rendelkezésére, Lengyelországból tóásókat és kőműveseket igyekeznek hozatni, a székelyek és szászok a magyar natióval egyenlő terheket vállalnak ebben); az 1600. október-novem­beri XII. tc. a székelyek által lerombolt várhegyi és udvarhelyi vár újjá­építését (az elsőt Háromszék és Csík, a másodikat Udvarhelyszék, Gyergyó és Kászon építsék). A Jenő és Lippa ügyét is érintő 1612. má­jusi XIV. tc.-ről már szólottunk. Huszt építéséről Bethlen Gábor alatt hoznak törvényt, és ezt az 1637. márciusi III. tc-el megerősítik. Az 1659. május-júniusi országgyűlés Várad mellett más partiumi várak erődítését is elrendeli: a XXIV. tc-el Zsákáét (az az évre Bihar megyé­ből ígért közmunka egy része a belényesi járásé, oda fordítandó), a XXIX. tc. Belényesét (a város bepalánkozásában és árkolásában a kör­nyezővidék legyen segítséggel nekik). Az 1660 után kialakult helyzet­ben, az országban mélyen behatoló török hódoltatás alatt, még Dés erős palánkkal körülvételét is el kell rendelni (1665. júniusi XL. tc). Az 1667. január-februári XXXVI. tc. a somlyai tiszteknek ad teljhatal­mat a vár erődítésére. Néhány korai törvény tárgya várak lerombolásának, építésének fejedelmi engedélyhez kötése. Az 1540. augusztusi V. tc. írja elő Bálványosvára leron­tását; az 1545. novemberi törvény a szász falvakban levő várak lerom­bolását és a bontási anyagból a fő szász városok erődítését; az 1550. má­jusi törvény az újonnan épült várak általában való lebontását; az 1558. szeptember-októberi az 1540 óta épült erdélyiekét (a magyarországiakét - azok önvédelemi célokat szolgálván - nem). A várépítést uralkodói engedélyhez (hűtlenség büntetésével fenye­getőzve) az 1565. januári törvény köti (egyben felhatalmazva János Zsigmondot a meglevők felülvizsgálatára és a haszontalanok elbontá­sára).

Next

/
Thumbnails
Contents