Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

és a májusi III. tc. szerint a rendi hadsereget. Az 1594. februári V. tc. még afejedelemnek és az országnak kötelezi hittel a fizetőmestert, de a sereget határozottan elkülöníti a fejedelem udvari hadától, a májusi III. tc. viszont már csak a rendek hűségére tétet - esküt Gerendy Jánossal, és a sereget a generális (Báthory Boldizsár) parancsnoksága alá adja. A kísérlet vége ismeretes; a sereget egyébként az 1594. augusztusszeptemberi II. tc. fenntartja - csak éppen annak funkciója változik meg teljesen. A későbbi évtizedekben csak azzal a követeléssel találkozunk, hogy az udvari gyalogkapitány, hadnagyok, várak kapitányai a fejedelem és ország hűségére esküdjenek (1613. októberi VI. tc.) - a következő évek ismeretében erről is elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag hatálytalan intézkedés volt. Az viszont nem ritkaság, hogy a törvények kifejezetten felhatalmazzák a fejedelmet, illetve a főhatalom gyakorlóit bizonyos hadügyi teendők saját belátása szerinti ellátására. Az előbbiekben is nemritkán tárgyalunk ilyen törvényeket (mustrálások stb.); vegyük ezekhez még hozzá az olyanokat, mint az 1540. augusztusi IX. tc. (a kapitányok felhívására felkelés); az 1542. decemberi törvény (a főbíró, Fráter György rendeletére felkelés); az 1545. áprilisi törvény (Fráter György - és rendeletére a főispánok - szükség esetén a parasztnépet is fegyverbe szólíthatják); az 1551. februári (háborús fenyegetés esetén a királynő rendeljen el felkelést a szükséges mértékben); az 1559. júniusi (ha János Zsigmond nem tud táborba szállni, a királynő küldje generálisát oda); az 1594. augusztus-szeptemberi XVII. (a lovas- és gyaloghadnagyok fizetését a fejedelem állapítsa meg-csak „a pénznek szűk voltá"-ra legyen tekintettel); az 1639. májusi IX. tc. (a fejedelem adjon szabályzatot katonáinak), az 1660. decemberi-1661. januári XII. tc. (a hadak számát, elhelyezését illetően a fejedelem és tanácsa döntsön); az 1661. április-májusi VI. tc. (a fejedelem és tanácsa autorálása a hadak tartását illetően bizonyos kisebb megkötésekkel). A többi hadügyi törvények már vegyes, egyedi jellegűek. Legfeljebb csak olyanokat lehet kiemelni közülük, mint az Apafi uralma elején, a lehetetlen katonai-politikai-közjogi helyzetben idegen segélyhadakat kérő 1661. novemberi I. tc, az 1683. tavaszi tatár átvonulással kapcsolatos kérdéseket szabályozó az év áprilisi III—IV. és VI. tc, az 1633. tavaszi kényes helyzetben (Zólyomi Dávid ügye) a fegyverkivitelt eltiltó az év április-májusi VIII. tc. A többi rendelkezések egészében egyediek vagy éppen alkalmi jellegűek. Az 1542. decemberi törvény arról is rendelkezik, hogy vereség esetén a sereg a legközelebbi várba húzódjék. Az 1551. májusi törvény védelemnyújtás elhatározása a Hunyad megyeieknek.