Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

fejedelem ígéretét is arra, hogy a német gyalogosoknak is új szabályzatot adat. 1643-ban (az április-májusi XVI. tc.-el) szintén a fejedelmi gyalogok fegyelemben tartását kérik a rendek. A kérdés ezzel ismét jó időre eltűnik a törvényhozás látóköréből; a második nagy uralmi válság idején is csak egy ízben hoznak e kérdéskörbe tartozó törvényt - nem mintha ok nem lenne rá többször is, csak alkalom és mód kevesebb a pártharcok, török-tatár-német járások körülményei közt. Az uralmi válság éveinek egyetlen ilyen törvénye, az 1660. decemberi-1661. januári V. tc, a fizetett hadaknak szállásokra rendeléséről, pénzükön éléséről intézkedik, és a fejedelemtől vár szabályzatot számukra. A következő törvény, az 1678. októberi XVIII. tc. már a kuruc harcok erőteljesebb kibontakozásának korától való; a fejedelem a somlyai és szilágycsehi őrségek nemesi falvakon elkövetett húzás-vonásainak megszüntetésére tesz ígéretet. Az 1680-as évek eleje háborúskodásainak folyománya a korszak két utolsó idevágó törvénye: az 1682. február-márciusi XV. tc. (katonák kihágásai esetén a törvényhatósági főtisztek megkeresésére a fejedelmi kisebb kancellária deákjait kell kiküldeni vizsgálatra, azok az ítélőmestereknek terjesszék fel a relatoriát, azok pedig az országgyűlés elé tárják) és a XVI. tc. (a katonák a fejedelem, illetve a tisztjeik rendelete nélkül ne járjanak, különben fogva viendők a fejedelem elé, vagy fel kell jelenteni őket; ha levelet hordanak, szénán és kenyéren kívül ne követeljenek mást pénz nélkül). A hadak fegyelmének egy külön kezelendő alkérdésével, a katonaszökevények ügyeivel szintén foglalkozik néhány törvény. Az első, az 1594. májusi XIX. tc, a tized katonaságbakijelöltés megszökött jobbágyok mindenünnen való kiadatásáról intézkedik. 1596 júniusában (a Temesvár alatti táborban) a fejedelem követeli a huszad katonaságból megszököttek büntetésére törvény hozatalát; így jön létre az I. tc, a szökött zsoldosok vagy huszad népbeliek proskripciójáról (az ispánok, ahol érik, ott akasztathatják fel őket - vagyonukat azonban ne koboztassák el). Kemény büntetést szab a szökevényekre (vagy a hadból egyáltalán elmaradókra) a Mihai Viteazul kiverése utáni 1600. október-novemberi XVI. tc. (akik a hadból a miriszlai harc előtt elszöktek, vagy egyáltalán nem vonultak hadba, a régi törvények szerint jószágvesztéssel bűnhődjenek, a hadból hír nélkül megszökött jobbágykatonák után vegyenek annyi Frt-ot, ahány jobbágya van - ha jobbágyára hárítaná át, jószágát veszítse. A tc.-et (a harc előtt vagy közben elszököttekre az 1601. január-februári XXIV. tc. is megerősíti. A drabantságra rendelt zsoldosok szökés esetén bárhonnan való kiadását rendeli el az 1616. október-novemberi XI. tc. A had leszállása előtt megszökő