Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

Frt büntetéssel fenyegetve az utóbbiakat). Az 1638. április-májusi XXXIII. tc. az 1637 ősze óta zászlók alá állt jobbágyokat adatja vissza uruknak. Ismét hosszabb szünet után az 1649. január-márciusi országgyűlés hoz egy ily tárgyú törvényt: a XXIX. tc-et (a fejedelmi kék gyalogok közé állt jobbágyokat a földesúr kicserélheti). A korszak utolsó ilyen törvénye az 1661. novemberi VIII. tc. (az még Apafi akkor rendkívül bizonytalan helyzetében sem engedélyezi jobbágyoknak, szegődött szolgáknak a seregbe fogadását). Néhány törvény tiltja el zászló alól kiírtak, elítéltek, idegen katonák, adófizető városi rendek felvételét a seregbe: az 1630. január-februári LXII. tc (az ítélet elöl az udvari hadak közé - vagy más szolgálatra - álltak kiadandók, illetve végre kell rajtuk hajtani a meghozott ítéleteket), az 1635. május-júniusi XXIX. tc. (a fejedelem által zászló alól kiíratott katonákat felfogadó kapitányok, hadnagyok fó'- és jószágvesztéssel bűnhó'djenek, halálbüntetés vár az így felfogadottra is) és végül a más vonatkozásban az imént említett 1661. novemberi VIII. tc. (ez az idegen katonáknak, adófizető' városi rendeknek és halált érdemló' bűnösöknek a seregbe fogadását is eltiltja). A hadak fegyelemben tartása Nagyszámú törvény tárgya volt a hadak fegyelemben tartása, prédálásaik stb. eltiltása. Az elsó' néhány évtized tele van ilyen intézkedésekkel. Az 1540. augusztusi VII. tc. a várkapitányokhoz küldet követeket aziránt, hogy azok ne prédáltassanak (és ne gyakoroljanak hatalmat a váron kívül). Az 1542. januári törvény azt mondja ki, hogy a Szászföldön a hadak pénzükön éljenek, az az év decemberi törvény úgy rendelkezik, hogy a nemesek saját jószágukon tartsák hadaikat. Az 1551. májusi törvény minden törvényhatóságból 4-4 fó'bb személyt rendel a főtiszt mellé, akik mindenről gondoskodjanak, fegyelmet tartsanak, akadályozzák meg a rablásokat (jegyzéküket a helytartóhoz kell benyújtani). Petrovics Péter visszatérte után újabb két ilyen törvény keletkezik: az 1556. áprilisi (ez vizsgálatot rendel el egyes személyek ellen amiatt, hogy azok pénzt csikartak ki a hadak fennléte alatt a jobbágynéptől, és ezt kiterjeszti a havasalföldi és moldvai román segélyhadak ily cselekményeire is); az az év augusztusi XII. tc. (a helytartó rendelkezzék a bethleni ostromzár parancsnokához: emberei csak pénzért vegyenek el élést stb. a jobbágynéptől). Az 1557. novemberi törvény Izabella és tanácsa feladatává teszi a gondoskodást arról, hogy a román fejedelmek hadai ne szálljanak nemesi kúriákra. Az uralkodó vizsgáltassa ki a