Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

idejében újabb törvényt is alkotnak: az 1600. júliusi XVII. tc.-et (a nem hópénzesként szolgáló paraszt rácság fizessen adót, vagy menjen ki az országból). Az anabaptistákat mentesíti az országos adózás alól az 1622. májusi XXIII. tc; ugyanaz év szeptember-októberében a zászló alá állt adókötelesek számára írják elő (a XIV. tc-el) kilépésük után a korábbi közterhek viselését. A nemes (városi vagy más) házánál lakó parasztot teszi mentessé az 1630. január-februári XXXVII. tc. (azzal a feltétellel, hogy a helység földjét, rétjét, erdejét ne éljék, állatot ne tartsanak, ne kereskedjenek). Két ilyen speciális kérdést szabályozott az 1640. április-májusi országgyűlés (XV. tc: a hajdú városokba ment jobbágyok onnan is fizessék a kapuadót; XVII. tc: ha a Partiumból császári oldalra átköltözők és jobbágyaikat is átköltöztetó'k nem adóznak, földjük terméke az adó megfizetéséig lefoglalható). A földesurak által manumittált jobbágyokat kötelezi adófizetésre az 1650. márciusi XXV. tc Az Abrudbányán polgári telken lakó nemesektől rendel adót felvenni (telkük után) az 1655. februári XXXI. tc. 1660 október-novemberében Dés város kérésére azt mondják ki, hogy az ott polgári telket bíró nemesek, sóvágók a város közé tartozzanak róla adózni (XX. tc). A szebeni görögök adójára vonatkozó egyszeri szabályozás az 1663. február-márciusi VIII. tc; a görögök összességének egyszeri kiszabása az 1667. áprilisi VIII. tc. és az 1668. júliusi II. tc. Az 1657 óta nemességet szerzett személyeket kötelezi birtokuk után adózásra az 1665. szeptemberi I. tc. 2. pontja. Az új nemesek egy helyi problémáját, a nagyenyedi új nemesek adózásának ügyét szabályozza az 1667. január-februári XVI. tc (az új nemesek a megnemesítésükig rájuk kivetett adót fizessék be). Két törvényt is alkot eziránt az 1670. decemberi gyűlés: a XI. tc. a dévai uradalomban megnemesített 23 puskás kapuszám szerinti (és nem fejenkénti) adózásáról rendelkezik; a XXVIII. tc. Dátos adójáról (örökös jobbágy nincs rajta, hanem „pro temporc jövevény emberek", így 5 rótt ember adóját fizessék). Termékeny e téren az 1671. november-decemberi országgyűlés is: I. tc.-e azokat a nemeseket, akiknek rótt hely után adózó jobbágyuk nincs (ha falu közé adózó jobbágyok, zsellérük is van) az egyházi nemesekével azonos adózásra (fejenként 1 tallér) kötelezi; a XXXIV. tc. az ilyen nemeseket mentesíti az általuk lakott rótt hely adójától - az 1657 óta nemesedett és adófizető helyen lakó személyeket viszont fej- és telekadó fizetésére egyaránt kötelezi. Az 1674. november-decemberi országgyűlésnek arra is maradt ideje, hogy két törvényt is hozzon c téren (XXV. tc: a fejedelmi udvarbírák, a máramarosi ispán, számtartó, máglyások, a törcsvári rationista, a puskások, darabontok, sóvágók is adózzanak; a fiscalis tisztet viselő egyházi nemes személye és tiszte után is