Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Györffy György: Adalbert király idézőpecsétje

Györffy György ADALBERT KIRÁLY IDÉZŐPECSÉTJE A Diplomata Hungariae Antiquissima köteteinek végén közöljük a tárgyalt kor királyi pecsétjeinek és összes ércbillogainak fényképét. Mivel a II. kötet az 1131 és 1196 közötti, II. és III. Béla király korába tartozó pecséteket is felöleli, időszerűvé vált a SIGILLUM ADALBERT! REGIS köriratú ércbillog korának valószínűsítése is. Ezt a Szatmárcsekén előkerült idézőpecsétet Ritoók Ágnes szorgos kutatása nyomán Kubinyi András vizsgálta behatóan; joggal ő, mert azóta, hogy a Makkai László és Mezey László által szerkesztett Arpádés Anjou-kori levelek című kötetben

1 segítségével elkészült királyaink pecséttani bibliográfiája, ez tekinthető a korszak magyar királyainak pecsétjére vonatkozó irodalom tudomásom szerint legteljesebb összeállításának. Kubinyi 1984. évi cikkében

2 az Adalbert király nevére és a pecsét jellegzetességeire vonatkozó pecséttani, éremtani, írástörténeti és jelképrendszeri szempontokat a kor szinte teljes európai képanyagára és irodalmára vonatkozó adatok beható ismeretében, nagyjából teljesnek mondható adattömeg alapján közelítette meg, amit e korban más aligha tudott volna elvégezni. Az Isten báránya pecsétkép alapján, végigtekintve mind a négy Béla királyunk pecsétjeinek és az erre vonatkozó európai egyházi és világi hasonlóságoknak és egyezéseknek a során, okkal kétli, hogy I. Béla — akinek Adalbert keresztneve közismert

3 — idéző pecsétjéről lenne szó. Pedig e nézet mellett felhozható lenne, hogy a csak rövid ideig (1060-1063) uralkodó I. Béla viaszpecsétjének megmaradt töredéke nagyjából egyezik elődje, I. Endre trónpecsétjének méretével és képével.

4 így joggal ingadozik az 1131 és 1231 évek között uralkodó két Béla királyunk között. IV Béla „herceg"-re, majd királyra alig gondolhatunk, mivel az 1222. évi aranybulla, majd 1231. évi megerősítése korlátozta a pecsétküldéssel idéző poroszlók tevékenységét.

5 Kubinyi végül is hipotetikusan III. Béla mellett foglal állást, feltéve, hogy ő is viselhette az Adalbert keresztnevet. Nézetét - mintegy várva a további vizsgálatokat - azzal tette közzé, hogy ez „további kutatásokat igénylő feltevés". 1 Árpád- és Anjou-kori levelek (XI-XTV. század) Szerk.: Makkai László és Mezey László. Bp.1960. 415^21. 2 Kubinyi András: Isten bárányára vonatkozó pecsét. Folia Archaeologica. XXV (1984) 139-159. 3 Vó. DHA1.161., 166-167.) 4 DHA I. tab. II—III.; Györffy Gy.\ Egy XI. századi magyarországi palimpszeszt. Levéltári Közlemények (1968) 3-8. 5 Marczali Henrik: Enchiridion fontium históriáé Hungaricae, Bp. 1901. 137-138.; Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. Bp., 1899. 186-189.