Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Draskóczy István: Sáros megye vámhelyei a 14. században

Draskóczy István SÁROS MEGYE VÁMHELYEI A 14. SZÁZADBAN Közismert, hogy I.Károly mellett fia, Nagy Lajos is sokat tett a kereskede­lem, a városok fellendítéséért. 1 Az árucsere bővülését azonban akadályozták a jogtalanul létesített vámok, a földesurak által önkényesen megállapított vám­tételek. Az ilyen esetek száma az Arpád-kor végén szaporodott meg különösen, amikor a központi hatalom meggyengült. 2 A vámrendszer átalakítását I. Ká­roly kezdte meg. 3 Lajos folytatta apja politikáját. Elősegített a külfölddel való kereskedelmet, városoknak vámmentességeket biztosított, fellépett a visszaé­lések ellen, szabályozta több helyütt a fizetség mértékét, az utazókat is rászo­rította a törvényes vámok megfizetésére. 4 A vámszedésre az adott jogalapot, ha az utazó a fizetségért cserébe elő­nyökre számíthatott. így pl. ha az utakat karbantartották, a réveken átkelő alkalmatosság állt a rendelkezésükre, a szükséges helyeken hidak s töltések létesültek. 5 Az ilyesmi nem kis jövedelmet eredményezett, úgyhogy a földesu­rak ott is felállították a vámkereket, ahol erre nem volt szükség. A hidak építése miatt egymással is komoly vitákat folytattak. 6 Lajos király a törvényte­lenül létesített vámhelyeket meg akarta szüntetni. 1349-ben a Dráva és a Száva közén élő nemesek panaszára Szécsi Miklós szlavón bán elrendelte a vámok felülvizsgálatát. A zágrábi káptalan oklevele részletesen felsorolta a vámhelyeket, s azt is, mikor létesítették őket. 7 Ilyen előzmények után érthető, hogy az 1351. évi országgyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel is. A 8. cikkely kimondta, hogy a szárazon és a folyókon le- és felfelé menőktől szedett jogtalan vámok megszüntetendők, csupán a hidakon, az átkelő hajókon szedhető ille­ték. 8 A szakirodalom rámutatott arra, hogy épp maga a király volt az, aki először 1 Csánki Dezső: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Bp., 1880. (A továbbiak­ban Csánki D.: Kereskedelmi viszonyok); Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló magyar külkeres­kedelem a középkorban. Bp., 1925. 53 skk.; Kubinyi András: I. Lajos király és kora. In: Művészet I. Lajos király korában. 1342-1382. Katalógus. Szerk.: Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Bp., 1982. 20-29.; Bertényi Iván: Nagy Lajos király. Bp., 1989. 119-125. 2 Eckhart Ferenc: A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Arad, 1908. 96-98.; Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok, Bp., 1994. 258 skk. 3 Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korá­ban. Bp., 1921. 71-72. 4 Csánki D.: Kereskedelmi viszonyok i. m. 16-20. AO V 501-502. Uralkodását vámadomá­nyozással kezdte (AO IV 292.). 5 Eckhart i. m. 98-99.; Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkor­ban. Századok 1917. 46.; Gárdonyi Albert: Felső-Magyarország kereskedelmi útjai a középkorban Bp., 1908. 8. 6 Bolla Ilona: A középkori magyarországi hidak történetéhez. In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk.: Bertényi Iván. Bp., 1980. 33-43. 7 CDCrXI. 523-525., 528-529. 8 DRH 1301-1457. 133.

Next

/
Thumbnails
Contents