Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Tóth István György: Egy albán érsek a magyarországi török hódoltságban. Pietro Massarecchi belgrádi apostoli adminisztrátor levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához
nyolc évtizede fennálló török vilajet- és szandzsákbeosztás „alatt" az egykori keresztény adminisztratív beosztás, mint a királyi Magyarország határaihoz közelebb fekvő vidékeken: a katolikus egyházmegyék (és ugyanúgy: az egykori vármegyék) határai lassan kezdtek elmosódni. 16 Előfordult az is, hogy még a katolikus papok sem emlékeztek pontosan a valamikori egyházmegyékre: Massarecchi pl., bár részletesen meghallgatta a környékbeli plébánosokat, nem tudott arról, hogy a vitatott terület jó része a török hódítás előtt a pécsi egyházmegyéhez tartozott. A három folyó: a Duna, a Dráva és a Száva között, írta, „úgy találtam, hogy nem volt más püspökség, mint a szendrői és a zágrábi, és a pécsi püspökség nem terjeszkedett túl (ti. Mohács előtt) a Dráván a Szerémség felé," állapította meg Massarecchi, teljesen tévesen. Az antivari érsek pedig igazán alaposan vizsgálódott, hiszen még Pázmány műveiben is utánanézett a kérdésnek, de — írta — „nem találok senkit, aki meg tudná mondani nekem a határokat, sem aki megmondaná, hogy eddig tart ennek vagy annak a püspöknek a kormányzata, és könyveket sem találni, amelyekből valami bizonyosságot szerezhetnék." A püspökök joghatósága körüli nyomozásban Massarecchi még etimologizálásba is bocsájtkozott. Diakóvár, írta, amelyet a boszniai püspök a címébe akar illeszteni, (tegyük hozzá: a középkorban valóban itt tartották székhelyüket a címük szerint boszniai püspökök), a diákokról kapta nevét, írta Massarecchi, mert a diákok odajártak tanulni. Az egyébként helyes szófejtést (Deák-vár) 17 így toldották meg helyi magyar informátorai népetimológiai magyarázattal. Massarecchi azzal érvelt egyházmegyéje, a szendrői püspökség jogai mellett, hogy a Duna, a Száva és a Dráva között, azaz a Szerémségben és KeletSzlavóniában, igen sok, a protestantizmustól nem érintett katolikus lakott. Amennyiben azonban ezeknek a hívőknek nem lesz jó püspökük, akkor a közelben lakó lutheránusok és kálvinisták hatása alá kerülnek, hiszen a Dráva mellett sok a kálvinista magyar. A boszniai püspök hívei, a bosnyák ferencesek azonban a világi (tehát nem ferences) papokat a török kádik segítségével űzik el az itteni plébániákról. A bosnyák ferencesek — követelte Massarecchi — ne kergessék el a papokat a plébániákról, ha nem tudják ezek jövedelme nélkül eltartani a boszniai kolostoraikat, akkor inkább kevesebb szerzetest vegyenek fel a rendbe, és ne rendezzenek tivornyákat. A bosnyák barátok, legalábbis Massarecchi itt közölt, 1632. február 15-i levele szerint, a hódoltságban a katolikus egyházi közigazgatás határait praktikus, de az egyház számára elfogadhatatlan módon, a török szandzsákhatárokhoz kívánták igazítani. ,,A barátok azt akarják, hogy ahogy a török szandzsákok kormányzata van, úgy legyen az egyház kormányzata is, ezt akarják, s azt mondják, hogy Diakovár a pozsegai szandzsákíjbég) alatt van, tehát a pozsegai püspök alatt kell lennie" - bár pozsegai püspök nem létezett, csak Antonio de Georgiis scardonai püspök akarta magának ezt a címet. 18 16 Borsa Iván-Tóth I. Gy.: Benlich... 88. 17 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 179. 18 Visite Vol. 10. Fol. 3/v., kiadását lásd e közleményben, és 1. sz. irat 54. pont.
