Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat

annak, amit magunk fedezünk fel a regeszták feldolgozása közben, ugyanis a regeszták alapadatait egybevetjük az időrendi mutalólap adataival. Az észlelt eltérések általában emberi gyarlóságokból erednek, a regeszta készítése komolyabb elmélyülést igényel, ezért ennek adatai általában megbízhatóbbak. Hibák itt főleg gépelési elütésekből származnak. Annál nagyobb problémát jelentenek az időrendi mutatólapoknál észlelt hiányosságok. Számos oklevélszövegről készült regeszta, amelyről viszont annak idején időrendi mutatólap nem, így nem szerepel a nyilvántartásban. Ezek megannyi új rekordot jelentenek, amelyeket célszerű lenne rögtön rögzíteni. Borsa egyik beszámolójában felhívta a figyelmet az „állománygyarapodás és az adatkarbantartás folyamatos munkájának fontosságára": „Lehangoló tapasztalat vagy inkább felismerés volt az is, hogy a Diplomatikai Levéltár eddig szinte hibátlannak tekintett segédleteiben mennyi apróbb, csak néha nagyobb hiba van." Abban az esetben ha „az illetékesek ezt nem tartják állandó feladatuknak az eddigi eredmények stagnálni fognak, s mint minden stagnáló, előbb-utóbb elavulnak"

13 Sajnos jelenleg erre a feladatra jut a legkevesebb idő, mert a munkatervben ez nem eléggé látványos, ugyanakkor időrabló feladat.

14 4. Regeszták bevitele A hibalehetőségek még gyakoribbak a regeszták adataiban, amelyek eddig két példányban (egy időrendben és egy DL számrendben) álltak rendelkezésre és semmiféle mutatóval nem voltak ellátva. A levéltári regesztákat több évtizede folyamatosan készítik a levéltárosok segédlet céljára, szövegűk tájékoztat az oklevél tartalmáról, felkeltik a figyelmet néhány fontos dologra, de többségük nem tudományos igényű forráspublikáció. Ezért a kutatóknak az adatbázisban talált adatokat minden esetben le kell ellenőrizniük az eredeti oklevél fényképének kézbe vételével. Az adatok kritikátlan felhasználásából számos probléma adódhat. Bele kell nyugodni abba, hogy az adatbázis adatai nem a mediévisztikai kutatások végcélját jelentik, hanem a kezdetét. Az adatbázis feladata az, hogy a megadott kérdésre vonatkozó oklevelek hiánytalan összegyűjtését biztosítsa. A regeszták számítógépes rögzítése Ezek helyesbítése úgy történik, hogy amint kiderül, magam is ellenőrzöm, majd javítom a hibát az adatbázisban. Ezért ezúton is szeretném arra kérni a kutatókat, hogy az általuk fölfedezett hibákat, hiányosságokat a folyamatos adatkarbantartás érdekében, az e célra készített fénymásolható űrlapra rávezetve (Corrigenda) juttassák el az adatbázist kezelő levéltárosnak. A szakirodalomban pedig nem célszerű hivatkozni a hibára - esetleg úgy, hogy a levéltár adatbázisában eddig így és így szerepelt -, mert a javítás után a szakirodalmi utalás elavulttá válik. 13 Borsa I.: Tapasztalatok és tervek i. m. 42, 44. 14 A hiányosságok és hibák közül két tipikus példa. A somogyi konvent okleveleinek Borsa Iván általi feldolgozása közben derült ki, hogy a DF 273902 számú eredeti (1402. április 16.) oklevélről csak egyetlen időrendi mutatólap készült, holott 15 oklevél tartalmi átírását is közli a szöveg, köztük kilenc Árpád-kori oklevélét, többek között Szent László király 1092. évi egyik privilégiumának clausuláját is, amelyet Györffy csak 18. századi másolatból idéz (28. j.-ben i. m. 280). A regeszták feldolgozása közben akadt horogra a DL 93195 jelzetű, 1451. aug. 24-én kiadott oklevél, melynek kibocsátójaként a kékcédulán „Orosz-i"-ként szerepel Újlaki Miklós várnagya, így került be a kékcédulák feldolgozásakor az adatbázisba. Az utóbb feldolgozott regesztán „Bazyi" alakban szerepel ugyanaz a személy. Engel Pál archontológiájában a kérdéses hegyesdi várnagyot „Orczy-i" (=Orci) névformában találjuk meg, helyesen.