Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)

aulának és a hozzá tartozó személyeknek az ország irányításában betöltött szerepéről, az udvar tagjairól azonban továbbra is hullámzóak az ismereteink.

9 A fentiek fényében joggal tarthatjuk értékesnek azokat a bejegyzéseket, amelyeket 1433-ból a pápai kérvénykönyvek őriztek meg számunkra. Zsigmond július 13-án azzal a kéréssel fordult az egyházfőhöz, IV Jenőhöz, hogy kíséretének magyar tagjai részére díjfizetés nélkül állítsák ki a pápai bullákat. Az ingyenes kérelmezés lehetőségével sokan éltek, így a kúriához beadott supplicatiókat, illetve az azok alapján kiállított bullákat tartalmazó regesztasorozatok több mint 140 olyan magyar nevét őrizték meg számunkra, akik Zsigmond kíséretének tagjaként jutottak el Rómába. A regeszták jelentősége azonnal nyilvánvaló volt a kutatás előtt megnyitott Dataria-levéltár első magyar látogatója, Fraknói Vilmos előtt is: kijegyzetelte és a Turul 1893. évfolyamában azonnal közzétette a legfontosabb információkat, azaz a kérvényezők nevét, a kérvényben említett családtagokat és templomokat.

10 Közlésébe azonban meglehetősen sok hiba csúszott, és gyakran volt sikertelen a bejegyzésekben szereplő romlott névalakok azonosítása is. A névhibák kijavítására, a személyek meghatározására néhány évvel később Wertner Mór vállalkozott. A Századok hasábjain ábécé sor szerint, névről névre haladva helyesbítette Fraknói névsorát, és röviden közölte a család birtokaira, tisztségviselésére vonatkozó, kutatásai során összegyűjtött adatait is.

11 A vatikáni levéltárban található magyar vonatkozású forrásanyag kiadása hamarosan az 1433. évi regesztaköteteket is elérte: először csak a veszprémi egyházmegyéhez kapcsolódó regeszták jelentek meg a Monumenta Romána Vesprimiensis III. kötetében, majd néhány évtizeddel később Lukcsics Pál kiadásában az egész 1433. évi anyag napvilágot látott.

12 A 15. századi pápák oklevelei II. kötetében május 24. és augusztus 13. között egy híján másfélszáz supplicatio kivonata sorakozik - a kezdő dátum azt mutatja, hogy voltak olyanok is, akik a díjfizetési kedvezmény előtt adták be kérelmüket. Egy-egy kérésnek elvben három helyen maradt írásos nyoma: regesztakötetekbe másolták az írásban benyújtott kérvényeket, supplicatiókat, újabb regesztakötetekbe másolták a kérés jóváhagyásáról kiállított pápai bullákat, és kiállították magát az oklevelet. A bullák száma több9 Engel Pál: Nagy Lajos bárói. Történelmi Szemle 27. (1985) 3. sz., Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp., 1988. 34-64., Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Bp., 1990. 62-69. (A továbbiakban Kubinyi A.: Államszervezet) Fügedi Erik: A 15. századi arisztokrácia mobilitása Bp., 1970., Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. Bp., 1996. (a továbbiakban: Engel P.: Archontológia) - 1. Az aula tagjai című fejezetet, pl. 14281429-ből csak 4-4 név maradt fenn, 1430-ból 8, 1431-ből pedig 26 név. 10 Fraknói Vilmos: Genealógiai és heraldikai közlemények a vatikáni levéltárból. Turul, (1893) 1-8. 11 Wertner Mór: Zsigmond király magyar kísérete Rómában 1433-ban. Századok 37. (1903) 907-920. Javításaira néhány példa: Derencsei helyett Derencsényi, Macsinci helyett Mátyóci, Hartai helyett Hardi, Szebeni helyett Szebenyei. 12 Monumenta Romána episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára III. 1416-1492. Bp., 1902 (= Mon. Rom. Vespr.), Lukcsics Pál: XV századi pápák oklevelei. II. köt. IV Jenő pápa (1431-1447) és V Miklós pápa (1447-1455). Bp., 1938. - a kiadott supplicatiókból kiderül, hogy Fraknói többeket ki is hagyott a névsorból, pl. Macedóniai Dancs Jánost, Megyericsei Jánost, Szőcsényi Lászlót és Miklóst.