Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása

E. Kovács Péter A GREBENI URADALOM 1522-ES ÖSSZEÍRÁSA

1 Az uradalom A Körös megyei Greben várának felépítésére 1247-ben kapott engedélyt IV Béla királytól Zagoriai Farkas. 1322-ben az erősség már a Gárdony nembeli Grebeni Punik és Hektor tulajdonában volt. 1326/27-ben Ákos nembeli Mikes bán elfoglalta tőlük - ettől kezdve Greben királyi várnak számított, a szlavón bán igazgatása alatt. I. Lajos 1355 és 1357 között ugyan visszaadta a várat Punik fiainak, de 1442-ben a családtól végleg elvették a birtokot. A Ciliéi Ulrik emberének számító Grebeni Hermanntól és rokonaitól előbb a Tallóci-párti Dombai János és testvérei kezére jutott, majd 1445-ben Ciliéi egyik hadvezére, Vitovec János foglalta el, s 1453-ban VLászlótól Grebenre adománylevelet is kapott.

2 A Grebeniek természetesen továbbra is magukénak tekintették a birtokot. A csázmai káptalan 1466-ban kiadott oklevele szerint a néhai Grebeni János fia Pál a várban található birtokrészét és annak valamennyi tartozékát 220 forint fejében eladta Vitovec János szlavón bánnak és fiainak.

3 (Vitovec 1468-ban halt meg.)

4 1481-ben Grebeni Hermanfi László és lánya Katalin már Vitovec örököseitől, György és Vilmos zagorjei grófoktól próbálják egykori birtokaikat visszaszerezni.

5 A Grebeniek próbálkozásai egyelőre hiábavalónak bizonyultak, sőt 1489 pünkösdje környékén már nem is a Zagorjei család kezén volt Greben. A várat Mátyás király elfoglaltatta.

6 Az uralkodó halála után Székely Jakab, a király radkersburgi és pettaui kapitánya Grebent Batthyány Boldizsárnak, Grebeni Hermanfi László örökösének adta át.

7 Noha a Zagorjei 1 Amikor az Emlékkönyv szerkesztői megtiszteltek azzal, hogy tanulmányt kértek tőlem, Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1524-i összeírása (Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 12. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1981. 29-46.) című tanulmányának újraolvasása után úgy határoztam, hogy egy urbárium feldolgozásával tisztelgek Borsa Iván történészi, levéltárosi és oktatói tevékenységének. Ezúton mondok köszönetet Engel Pálnak (MTA Történettudományi Intézet), Gecsényi Lajosnak (Magyar Országos Levéltár), Tóth István Györgynek (MTA Történettudományi Intézet) és Tringli Istvánnak (MTA Történettudományi Intézet), akik a tanulmány elkészítésében a segítségemre voltak. 2 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Bp., 1996.1. 322. 3 DL 100098. 1466. június 18. A csázmai káptalan oklevele. A fenti jelzet alatti oklevelekre Engel Pál hívta fel a figyelmemet. 4 Engel P: Archontológia 11.260. 5 DL 100098. 1481. február 9. A zágrábi káptalan oklevele. 6 DF 233348. 1498. augusztus 30. Buda. Szapolyai István nádor oklevele. 7 DF 233348. 1501. február 2. Körös. Korvin János dalmát-horvát-szlavón bán oklevele. Az oklevélben azt írják, hogy Székely a várat „circa festum beati Iacobi apostoli" adta át Battyáni Boldizsárnak. Ez minden bizonnyal 1490-ben lehetett. A Mátyás halála utáni évekre és Székely Jakab szerepére: Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle, 33. (1991) 1-54.