Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
szedtek háziadót. Semmiféle háziadó jövedelmet sem jelentett Körös, Nagybánya, Nagyszombat, Óbuda, Szentgyörgy és Újvidék. A városi háziadót a hadiadóval együtt vetették ki, de attól elkülönítve kezelték. Alóla a városban lakó császári tisztek, kamarai tisztviselők polgári vagyona sem volt kivétel, 301 habár a valóságban nem nagyon fizették. A városi háziadó megközelítőleg a hadiadó felét tette ki. Szeged városban 1764 és 1772 között a hadi- és háziadó arányát az alábbi táblázat mutatja: 302 Év Hadiadó Háziadó Év Ft Ft 1764/65 17 513 7322 1766/67 18 435 7420 1768/69 17 867 7224 1769/70 17 611 8859 1770/72 17 704 8982 A háziadó a század első feléhez képest csökkenő tendenciát mutat. Az 1711 előtt élvezett jövedelmek közül a legfontosabb a porcióval együtt szedett háziadó volt, mely jelentőségét a század első felében is megtartotta. Az 1717. évi királyi biztosi jelentés szerint Budán 1712-től 88 433 Ft-ot szedtek be porció és háziadó címén, felefele arányban. A nagy háziadó miatt a városi polgárok panaszára 1722-ben a biztos úgy intézkedett, hogy a tanács csak akkor jogosult külön adó kivetésére, ha a város jövedelmei a kiadásokat nem fedezik. 1724 és 1734 között Budán ezért nem vetettek ki városi adót. A tanács igyekezett azt más, ipari, kereseti, védelmi adókkal pótolni. 303 A rendkívüli bevételek közé vételezték be egyes városok a városban lakó nemesek, egyházi személyek szabad házai után beszedett megváltási díjakat. Pozsony város 1728—1745 között 22 473 Ft-ot vett be ezen a címen, többek között herceg Esterházytól (2000 Ft), az Orsolya-rendi apácáktól (11 723 Ft), a keresztesektől (2300 Ft), a kapucinusoktól (2000 Ft) és a Szent Erzsébet konventtől (1850 Ft). 304 Nagyszombat ugyanez idő alatt 10 700 Ft-ot vett be megváltási díjakból: Spáczay Pál püspöktől (1500 Ft), Okolicsányi Jánostól (200 Ft), az Orsolya zárdától (4000 Ft) és a trinitárius atyáktól (5000 Ft). 305 A bécsi kamara az 1760-as évek középétől a városi szabad házak megszüntetésére, illetve korlátozására törekedett. Egy 1764. évi rendelet arról beszél, hogy mivel az adófizetésre kötelezett telkek, házak igen megfogyatkoztak, a jövőben nem szabad azokat az adózás alól kivonni. 306 1774-ben bekérték a városoktól azoknak a házaknak és telkeknek a kimutatását, melyek főurak, kolostorok, nemesi birtokosok tulajdonában voltak. „Meg kell nézni, mondja a rendelet, hogy az 1737 előtt adott, a szabad házakra vonatkozó kiváltságok fenntarthatók-e még." 307 Ugyancsak soron kívül vételezték be városaink a járványok, tűzkár, elemi csapások alkalmával kapott pénzeket. Ez ellen a felsőbb szervek nem is emeltek kifogást. 1755ben pl. a bécsi kamara megengedte Nagyszombat városának, hogy 7177 Ft járványpénzt házikasszájába vételezzen be, illetve adósságai kifizetésére fordítson. A leirat 801 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 67. a» 2 CU F 26. (516.) Subd. 3. 143/1773. jun. fol. 208. 303 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 69—71. 304 Civ. F 9. 1759. V. 18. 305 Civ. F 10. 1760. IV. 11. 306 CU F 26. (506.) Subd. 4. 1764. VII. 6. fol. 202. 307 CU F 26. (518.) Subd. 5. 153/1774. febr. fol. 152-154.
