Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
Semmiféle majorsági bevételt sem jelentett: Arad, Felsőbánya, Kisszeben, Újvidék. Buda városnak sem volt jelentős bevétele, elsősorban az elhalt polgárok szőlőjét tartotta meg a város saját kezelésében. A város aliódiuma 1735-ben 88 hold földből állott. 224 A városok majorsági gazdálkodása a bécsi kamara figyelmének középpontjában állott. Új földek vételéhez, a majorság bővítéséhez kamarai engedély kellett, így kért pl. 1745-ben Korpona a Benne-féle örökségből származó allódium megvételére engedélyt. A pozsonyi kamara javasolta az engedély megadását. 225 Pest város 1747. évi jelentése szerint a városnak falvai, pusztái, gyümölcsöskertjei nincsenek, csak majorsága van, melyen állattenyésztést folytat. 226 A városi állattenyésztésről egyébként igen kevés adatunk van. Horváth Mihály 227 beszél arról, hogy az uralkodó 1777-ben körlevelet adott ki, melyben a városokat a lótenyésztés kellő méltánylására intette. Igen jellemző a bécsi kamara Zólyom város majorságával kapcsolatos 1758. évi rendelete. A rendelet szerint a majorságot évente árverés útján bérbe kellett adni. A bérlő a városi ökröket magánfuvarra nem használhatta, városi szérűn magánszemélyek terményeit nem csépelhette. A cséplők részét a megyei árszabás szerint kellett kiadnia. Ha nem volt bérbe adva, három keresztet egy tanácsi bizottság jelenlétében kellett kicsépelni, a benne levő szemmennyiség megállapítására. Ha a terményt egy évig magtárban őrizték, a számadó 1000 köblönként fél köböl veszteséget számolhatott el. A városi majorság aratási, hordási, cséplési munkáit városi jobbágyok végezték. 228 Olyan városokban, melyek jobbágy fal vakkal nem rendelkeztek, a városi majorságban a városi zsellérek dolgoztak napszámbérben. A jobb városi gazdálkodás érdekében a bécsi kamara a több tagban fekvő városi majorságok tagosítását szorgalmazta. Erre utasította 1772-ben pl. Zombort. Az utasítás szerint a majorságot két-három városi pusztára kell összevonni. 229 1775-ben megengedte a bécsi kamara, hogy Újvidék korábban szabad királyi rangra emelt város egy tagban levő 107 hold földjét városi majorság céljaira megtarthassa. Azokat a telkeket, melyek nem egy tagban feküdtek és korábban a város nyolcadrészért bérbeadott, el kellett adnia. 230 A bécsi kamara a városi majorsági bevételek növelését azok bérbeadásában látta. Esztergom város már 1741-ben feles bérletbe adta majorsági földjeit, a bérlők azonban csak saját felüket szántották, a város felét elhanyagolták. 231 1757-ben utasította a bécsi kamara Körmöcbányát turóci gazdaságának továbbfolytatására, illetve arra, hogy az összes abból származó bevételt adósságai kifizetésére fordítsa. Ezzel kapcsolatban felmérésre kerültek a városi majorság 1753—1754. évi bevételei (lásd a 79. oldalon). 232 A bérleti díjak megállapításával a bécsi kamara részletekbe menően foglalkozott. 1758-ban Zólyom város esetében külön mérlegelte a kender- és káposztaföld, a komlótermelés, a kenderáztató várható jövedelmét. A komlót a városi jobbágyok vetették, a városnak számadást kellett róla vezetni. A város a kenderáztatót két körmöci aranyért adta bérbe. Az összes olyan szolgáltatást, melyet a város majorságából a katonaságnak adott, a hadipénztárból megtérítették. 233 22* NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 76—78. 22 5 HU (791.) 1745. III. 27. fol. 441—444. A város a majorságot 2183 Ft-ért akarta megvenni. 226 HU (805.) 1747. V. 5. fol. 145—149. 227 HORVÁTH i. m. 1840. 126. 22« Civ. F 8. 1758. XI. 13. 229 CU F 26. (515.) Subd. 2. 31/1772. márc. fol. 54. 230 eu F 26 . (525.) s u bd. 4. 151/1775. okt. fol. 3. 231 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1741. IX. 2. 232 Civ. F 9. 1759. VIII. 7. 233 Civ. F 8. 1758. XI. 13.
