Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
előre ismert bevételi forrást jelentett, melyet a városok számadásaikban sem el nem titkolhattak, sem meg nem hamisíthattak. A bérletekből származó bevételek korszakunkban csaknem megkétszereződtek. Városi bérletekkel már korszakunkat megelőzően, a XVIII. század első felében találkozunk. Buda város 1728-ban üzlethelyiségeket, kenyérárusító és piaci bódékat, falerakóhelyeket adott bérbe, évi 608 Ftért. 191 Miskolc város 1737-ben a Piac utcán levő két telkét boltokkal építtette be és görög kereskedőknek adta bérbe. 192 Esztergom város a városházán a kancellista szobája melletti helyiséget évi 10 Ft-ért egy német szabólegénynek adta bérbe. 193 Városi bérletekkel nagyobb számban az 1740-es évektől kezdve találkozhatunk. 1742-ben a bécsi kamara Nagyszombat város tisztújítási jelentésével kapcsolatban foglalt először határozottan állást a városi malmok, sörfőzőházak és kórházak bérbeadása mellett. 194 Az államtanács, elsősorban Borié tanácsos javaslatára, azon az állásponton völt, hogy az adósságok csökkentése érdekében a városi haszonvételeket és ingatlanokat bérbe kell adni. 195 Az államtanács 1779. november 2-i határozatában ki is mondta, hogy a szabad királyi városok, míg adósságaik vannak, ne kezeljék maguk haszonvételeiket és ingatlanaikat. 196 A városi javakért kapott bérleti díjakat a városok adósságaik kifizetésére fordíthatták; a bérbeadás e mellett azonban azzal a közvetlen haszonnal is járt, hogy a bérlők alá voltak vetve a királyi és hadiadónak. A trencséni bormérőház bérlője évi 6 Ft királyi adót, a pesti városi sörfőzőház bérlője évi 20 Ft hadiadót fizetett. 197 A bérleti díjak származhattak városi boltok, házak, telkek, épületek, haszonvételek, kertek, puszták bérbeadásából. A városok által szedett bérleti díjakról a bécsi kamara naprakész nyilvántartást vezetett, ennek alapján állítottam össze az alábbi táblázatot: Város neve Év Bérlet tárgya Bérleti díj Ft Pest 1746 boltok 514 Zombor 1749 puszták 1 500 Újvidék 1757 nádvágás 100 Szatmárnémeti 1773 haszonvételek 410 Korpona 1765 vám, mészárszék, szeszfőzde 817 Óbuda 1767 kert, telkek, uradalmi házak 2 757,76 Esztergom 1771 téglaégető, földbérlet 100 Pest 1771 mérlegház 238 (havi) Buda 1772 boltok, kocsmák, péküzletek, épületek 2 173 A városi bérletek felügyeletével, az azokkal kapcsolatos kérdésekkel, vitás ügyekkel a pozsonyi kamara közvetítésével a bécsi kamara foglalkozott. A bérleti szerződéseket a városok a pozsonyi kamarához küldték fel, s ezeket a számvevőség felülvizsgálta, illetve elfogadásra vagy elutasításra javasolta. Ezzel a javaslattal együtt a szerződéseket a bécsi kamarához terjesztették fel, mely alapos mérlegelés után döntött a szerződésekről. 198 Egy 1777. évi rendelet szerint városainknak összes bérleti 191 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 81. 182 SZBNDREI i. m. II. k. 600. 193 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1741. I. 28. 194 HU (767.) 1742. IV. 20. fol. 560. 195 EMBER GYŐZŐ: Magyarország és az államtanács első tagjai. Századok 1935. Pótfüzet. 599. 196 HHSta Staatsratprotokoll 1779. III. k. Nr. 1595. 197 OL E 49 (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. IX. 28. és 5. 198 Uo. 1773. IV. 20.
