Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
Pozsony, Székesfehérvár, Breznóbánya, Kőszeg, Győr, tiltakozott az új taxák ellen. Pozsony arra hivatkozott, hogy az új taxa bevezetésével évi 2332 Ft-os károsodás éri. A város lakosságban, iparosban, kereskedőben nem szegény, így a taxa települési okokból való leszállítása nem indokolt — mondta a város. 139 Székesfehérvár város kérte, hogy „hagyják meg ősi szokásában". Indokolásul előadta, hogy a városban elég mesterember van. Eddig 5—600 Ft-ot vettek be évente polgártaxákból, ez most csökkenni fog. Emiatt esetleg a polgárokat újabb háziadóval kell megterhelni, így a polgárok számának növekedése a jelenlegi polgárokra, kézművesekre károsan hatna vissza. A városi kiváltságlevél szerint a városnak joga van jövedelmét növelni, vagy legalábbis egy szinten tartani. A taxa központi megállapítása ellentmond ennek az ősi városi szabadságnak — mondta a városi tanács beadványa. 140 A többi városok hasonlóképpen házi bevételeik csökkenése miatt panaszkodtak. Érvként előadták, hogy a külföldiek számára kedvezően megállapított polgártaxák azt eredményezhetik, hogy idegen csavargók, útonállók is bekerülhetnek a polgárok közé. „Az idegenek alacsonyabb taxáiból a protestánsok is hasznot húzhatnak, az örökös tartományokból a magyar városokba áramlanának. Félő, hogy háromévenként változtatnák lakhelyüket, ezáltal állandó adómentességet biztosítva maguknak." 141 A városok ellenállása, tiltakozása azonban mit sem használt. 1777-ben uralkodói leirat utasítja Pozsonyt 142 az újonnan megállapított polgártaxa szedésére. A leirat szerint a város nem szedhet több taxát, mint külfölditől 4, hazaitól 8, helyi polgárfitól 6 Ft-ot. A leirat szerint elsősorban külföldi, jó erkölcsű mesterembereket kell felvenni. „Ha az új polgároktól magasabb taxákat követelnek — mondja a leirat —, hosszú évekig nem tudják a közterheket viselni, sőt létfenntartásuk is veszélyeztetve van." A vásár- és polgártaxán kívül számos egyéb címen is szedtek taxákat a városok. Sopronban és Pozsonyban pl. ismeretes volt a levágott marhák után szedett 1 Ft-os darabpénz (Stückgeld). A mészárosok emiatt 1756-ban panasszal fordultak a helytartótanácshoz, amely azonban a darabpénz szedését méltányosnak tartotta. A taxát a választott község két tagja, a darabpénz-szedők, két városi polgár szedte be, évi 50 Ft-os fizetéssel. 143 Sopron város még magasabb, 1 Ft 30 kr-os darabpénzt szedett a levágott marhák után. 1764-ben a város több mészárost letartóztatott, mert nem voltak hajlandók darabpénzt fizetni. A mészárosok emiatt panasszal fordultak a bécsi kamarához, mely a bebörtönzött mészárosok szabadonbocsátását és a darabpénzszedés megszüntetését rendelte el. Az ügy egészen az államtanácsig eljutott. A város 1766. január 1-től végleg leállította a darabpénz szedését. 144 Ismert taxák még: Pesten az átírási illeték helyett telkek adásvételekor szedett forintonkénti 1 kr-os taxa. 145 Breznóbánya a telekeladás után ún. taxa traditionalist, Esztergom taxa fassionalist szedett. Esztergom város felterjesztése szerint a városnak semmiféle rendkívüli jövedelme nincsen, ez a taxa az egyetlen forrás. A bécsi kamara nem kifogásolta a taxa szedését. 146 Taxát szedtek városaink az odaérkező színészektől, komédiásoktól. Az uralkodó külön rendeletben hívta fel a városokat a színészek kicsapongásainak megakadályo139 CU F 26. (530.) Subd. 1. 93/1777. jan. fol. 59-118. "° Uo. 141 Uo. 142 CU F 26. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 144—147. 143 Civ. F 2. 1755. X. 20., továbbá F 3. 1756. I. 5. és F 4. 1756. VI. 28. 144 eu F 26. (507.) Subd. 3. fol. 58., továbbá HHSta Staatsratprotokoll 1766. I. k. Nr. 822. 145 HU (805.) 1747. V. 5. fol. 145—149. 146 eu F 26. (516.) Subd. 6.172/1773. jul. fol. 4., továbbá (530.) Subd. 1. 10/1777. jan. fol. 3-4.
