Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

III. Városi bevételek

A városi téglaégetők legnagyobb felvevőpiaca, — így pl. Győr esetében is — a katonaság volt. Az erőd- és laktanyaépítések állandóan növekvő tégla- és cserépszükségletet jelentettek, melyet a magas szállítási költségek miatt csak a közeli városokból volt érdemes beszerezni. Van adatunk arra is, bogy a várost a katonaság igényeinek kielégítése céljából városi téglaégető építésére kötelezték. A Komáromnak 1745-ben adott kiváltságlevél kötelezte a várost, hogy szükség esetén katonai célokra égessen téglát és cserepet.

110 Egy 1747. május 5-én kelt pozsonyi kamarai jelentés arról számolt be, hogy a Pest városi téglaégető katonai célokra, kaszárnyaépítésre termelt.

111 A városi téglaégető mellett lehetett a városoknak homok- és kőbányájuk is. Buda városnak az 1730-as évek elején öt kőbányája volt, évi 10—20 Ft bérleti díj jövedelemmel.

112 A városi kőbányából kikerült kővel burkolták az utcákat, építkezett a város és polgársága. Székesfehérvárott 1766-ban a Budai-kapu és az Öreg utca közötti utat a városi kőbányából származó kővel burkolták: a követ a városi ökrös és lovas gazdák hordták.

113 Szénégetőkemencét városaink nem tartottak fenn, erre vonatkozó adataink csak Körmöcbányáról vannak.

114 Városonként igen váltakozó bevétel származott a különböző (vásár-, polgár-, egyéb) taxákból. A század első felében Székesfehérvár bevételeinek csaknem tizedrészét - 1703-1708-ban 1578, 1725-ben 485, 1730-ban 476, 1736-ban 1216 Ft-ot a taxabevételek jelentették. Néhány város taxabevételeit korszakunkban alábbi táblázat mutatja: Város Év Ft % Arad 1747 2 755,00 24,93 Körös 1750 320,00 43,53 Buda 1755 1 210,36 9,78 Nagyszombat 1760 1 500,00 4,47 Esztergom 1765 2 926,23 27,53 S zékesfehér vár 1770 4 160,76 17,21 Újvidék 1778 3 125,00 34,28 A taxákat minden esetben a házipénztárba vételezték be. A bécsi kamara 1758-ban megrótta a zólyomi bírót, amiért az a taxabevételeket magának tartotta meg.

115 Egyes városokban külön bizottság szedte és számolta el a taxákat.

116 A városok taxabevételein belül jelentős helyet foglaltak el a piac- és vásártaxák, mivel a belső áruforgalom legnagyobbrészt a heti- és országos vásárokon bonyolódott le. A század közepe táján, az örökösödési háborúk konjunktúrájának idején, a vásártartó városok fejlődése lendületet kapott. Elsősorban Pest város forgalmi jelentősége emelkedett, a pesti vásárok ebben az időben lettek a magyarországi kereskedelem központjai.

117 Ezeken a vásárokon magyar, bécsi, német örökös tartománybeli és 110 HTJ (792.) 1745. IV. 12. fol. 212—239. 111 HU (805.) 1747. V. 5. "2 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 81. 113 Székesfehérvár város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1766. I. 1. fol. 424. 114 Civ. F 1. 1753. XI. 8. 115 Civ. F 8. 1758. XI. 13. 116 SZEÍTDREI i. m. II. k. 602. 117 NAGY LAJOS: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. Tanulmányok Budapest múltjából XII. k. Budapest 1957. 179.