Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
a városi pincéből önhatalmúlag kimért 6 vödör bort a felelősökkel meg kell fizettetni. 44 Hasonló „visszaélések megszüntetéséről" beszél egy 1777 augusztusában kelt leirat. Sopron városban ugyanis a tanácsosok készpénz fizetésükön felül természetbenieket, többek között bort is osztottak fel maguk között. A bécsi kamarai leirat szerint minden tanácsost, aki a rendeletnek nem tesz eleget, vagyis továbbra is bort vesz fel, állásából fel kell függeszteni. A városba kiküldött biztos figyelmét külön felhívta a kamara erre az ügyre. 45 Más természetű visszaélésekről ad hírt a felsőbányai bányamunkások 1757-ben kelt, a királyi biztoshoz intézett panaszos levele. A panasz szerint a város a szegények borát nem veszi meg, gazdag rokonok borát méri. Ez oda vezet, hogy a bor rossz, a sör „olyan, mint a víz, a pálinkát a városi árusok felhígítják". „A borral a bányatisztek sincsenek megelégedve" — mondja a levél. 46 A bécsi kamara egyik törekvése volt a városi haszonvételek, köztük a bormérós bérbeadása. A bérbeadás évi állandó bevételeket, a hanyag városi gazdálkodás javítását hozta. Mivel a bérleti díjakat a bécsi kamara hagyta jóvá, könnyen ellenőrizhetőek voltak. Bérbeadásról korszakunkat megelőzően is vannak adataink: 1727-ben Esztergom város vendégfogadóját Pintér József váci lakosnak adta bérbe, tőle évi 30 Ft óvadékot vett. 47 Komárom város bormérése már az 1750-es évben bérbe volt adva. 1765-ben kérte a város az udvari számvevő kamarától a városi bormérés bérletével kapcsolatos 300 Ft-os hátralék elengedését. 48 1771-ben bécsi kamarai rendeletre adta bérbe Eperjes város bor- és pálinkamérését. A kamara nem ellenezte, hogy más jelentkező híján a bormérést nemes személy, Klobusitzky vegye bérbe. 49 Az államtanács nem helyeselte a városi haszonvételek nemesek általi bérlését. A nemesek ugyanis, olvashatjuk az államtanács állásfoglalásában, olyan számadást nyújthatnak be, amilyet akarnak, mert a városok nem merik azt kétségbe vonni. 50 A bérlő abban az esetben, ha a bérlet ideje alatt kárt szenvedett, engedményt kapott bérleti díjából. 51 Az 1782-ben Rusztnak adott városi szabályzat a városi kocsmáitatás bérbeadását rendelte el. 52 A XVIII. század első felében a városi bevételek csaknem egynyolcada a sör- és szesz főzésből, -mérésből származott. Székesfehérvár 1703 és 1708 között 2542, 1725-ben 1214, 1730-ban 1290, 1736-ban 900 Ft-ot, Buda város 1713-ban 608, 1720-ban 1729, 1732-ben 3843 Ft-ot vett be a sörfőzésből, illetve -mérésből. A városi sörmérés jelentősége a század második felében sem csökkent, sőt az 1750— 1770-es évekre jelentősen nőtt. Alábbi táblázat egyes városok sörméréséből származó bevételét mutatja: Város Év Ft % Breznóbánya 1736 120 11,76 Arad 1747 1217 11,01 Esztergom 1756 1300 23,69 Buda 1760 3865 12,66 Újvidék 1775 750 10,68 Székesfehérvár 1780 1750 6,58 «HHSta Staatsratprotokoll, 1773. II. k. Nr. 1342. «CU F 26. (531.) Subd. 1. 41/1777. aug. fol. 295—305. 46 HU (869.) 1757. IX. 25. fol. 336—337. 47 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1727. III. 22. 48 Hofrechenkammer, Protokoll 1765. (98.) pag. 86. 4/1765. V. 28. «CU F 26. (514.) Subd. 5. 127/1771. aug. fol. 2. 50 HHSta Staatsratprotokoll 1770. IV. k. Nr. 3885. 51 Uo. 1776. III. k. Nr. 2121. 52 CU F 26. (541.) Subd. 1. 62/1782. márc. fol. 321—325.
