Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
II. A szabad királyi városok gazdasági igazgatása
Alárendeltjei az út- és hídmesterek voltak. Az útmester 1775-ben Pozsonyban 52 Ft fizetést kapott. Egyes városokban több út- és hídbiztos is működött. Az utak és hidak mellett a városi tanács feladata volt a városi középületek fenntartása. Ennek felügyeletét az épületbiztos (inspector aedilium) látta el. Az épületbiztost rendszerint a választott község saját tagjai közül választotta. 1775-ben Debrecenben 50 Ft, 1760-ban Kassán 80 Ft, 1773-ban Székesfehérvárott 70 Ft fizetést kapott. Segédszemélyei: építkezési felvigyázó (Kassa 1773, két fő, 90 Ft) és a városi toronyóra kezelője (horologiarius, Uhrrichter). A városi órás 30 és 90 Ft közötti fizetést kapott. Az épület biztos mellett dolgozott a csatornafelügyelő (canalium ductor, cisternarius). Mivel csatorna csak igen kevés városban volt, csatornafelügyelőről csak két városból vannak adataink. 1755-ben Debrecenben két csatornafelügyelő működött, fejenként 20 Ft, 1758-ban Nagybányán egy felügyelő 16 Ft fizetéssel. Mindkét esetben városi alkalmazott volt. A városi szegényház, kórház feletti felügyelet a kórházbiztos (syndicus lazarethi, inspector, curator seu provisor xenodochii, cassae xenodochialis seu hospitalis inspector) dolga volt. Ugyancsak ő felelt a szegényházi, kórházi, alapítványi pénzek kezeléséért, valamint az azokkal kapcsolatos számadásokért. Mivel egyes városoknak ezekből a pénzekből jelentős jövedelmük volt, a kórházbiztosi hivatal betöltése gyakran adott alkalmat vitára a belső tanács és a választott község között. A kórházbiztos választott személy volt, lehetett a belső tanács, — mint Besztercebányán 1742-ben — vagy a választott község tagja — mint Szakolcán 1754-ben, Nagyszombaton 1773-ban, Kaproncán 1773-ban, Modoron 1775-ben. A bécsi kamara ahhoz is hozzájárult, hogy egyes városokban a bíró egyúttal kórházbiztos is legyen. Ez történt 1776-ban Besztercebányán. Az a tény, hogy egy városi bíró kórházfelügyelői hivatalt töltött be, mutatja, hogy mennyire megbecsült funkció volt. 58 A kórházbiztosok fizetése 6 és 50 Ft között lehetett. 1768-ban Pesten 50 Ft, 1768-ban Kőszegen 6 Ft, Székesfehérvárott 1773-ban 40 Ft fizetése volt. Egyes városok külön személyt állítottak az egyházi pénztár kezelésére a magister capellae, inspector curator ecclesiae személyében. Az ő feladata volt az egyházi pénzek kezelése, számadások vezetése. Választott személy volt, rendszerint a választott község tagja, egyedül Zólyomban volt belső tanácsos. Fizetése Kassán 1760-ban 15 Ft, Pesten 1768-ban 100 Ft, Kőszegen 1768-ban 12 Ft volt. A városi gazdasági igazgatás egyik legfontosabb személye a városi allódium felügyelője (villicus seu hospes allodii, horrei et agriculturae inspector, hospes civitatis, allodiator, Stadt-Mayer) volt. Hivatalának jelentősége a városi majorság nagyságától függött. Legtöbb városban alkalmazott személy volt, akitől szakmai ismereteket kívántak meg. Fizetése 20—170 Ft között váltakozott városonként: Város Év Ft Győr 1755 60 Bártfa 1756 20 Sopron 1758 162 Zólyom 1758 46 Nagyszombat 1773 60 Pozsony 1775 170 58 CU F 26. (529.) Sub. 3. 89/1776. szept. fol. 2.
