Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

I. A bécsi udvar várospolitikája és a városok gazdálkodása az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon

milyen módszerre és támogatásra lenne szükség új szabad királyi városok létrehozására.

52 A legfelsőbb intézkedés nyomán egymást követték a javaslatok és a városok kérései a szabad királyi rang elnyerésére. így kapott pl. 1766-ban szabad királyi városi kiváltságot Pozsega. A kiváltságlevél legfontosabb pontja szerint a város évente 800 Ft királyi censust tartozik fizetni. A városba királyi biztost küldtek ki, aki a város belső és külső helyzetét, vagyoni állapotát felmérte. „A várost, mint új szabad királyi várost, már kezdettől fogva rendben kell tartani" — mondja a kiváltságlevél.

53 A szabad királyi városok számának növelésével kapcsolatban találkozunk olyan kirívó példákkal is, mint a Baranya megyei Bellye kamarai birtok esete. 1767. október 14-én uralkodói leirat kérte ki a magyar udvari kancellária véleményét, lehetséges lenne-e fenti kamarai birtokon az iparűzőknek tíz évi szabadságot biztosítani, hogy ezzel egy jövendő szabad királyi város alapját vessék meg. A kérdés azért vetődött fel, mert megállapították, hogy Baranya megyében nincs szabad királyi város. A kancellária jelentése szerint Bellye még nem is mezőváros, kereskedők, iparosok nincsenek, a lakosság inkább mezőgazdasággal foglalkozik, iparűzésre nem lehet őket rávenni. Ha ezek a földművelők most iparral kezdenének foglalkozni, mondja a kancellária, nem hoznának annyi hasznot, mint jelenleg. A kancellária inkább Pécs püspöki várost javasolta erre a célra.

54 1768-ban ismét két kamarai birtok, Kőrösmező és Püspökladány mezővárosi rangra emelése vetődött fel. Mindkét kamarai birtok még az évben éves vásárra vonatkozó kiváltságot kapott. 1770-ben nyert vásárjogot, illetve emelték kamarai mezővárossá Bezdán kamarai birtokot. A leirat megjegyzi, hogy a vásárjog nemcsak a kincstárnak jelent nagyobb hasznot, hanem a környéken lakó kereskedőknek is.

55 Számos olyan esetről van tudomásunk, amikor a város kérte szabad királyi rangra emelését, kérése azonban a pozsonyi kamara kedvezőtlen véleménye, vagy a földesúr ellenállása miatt nem talált meghallgatásra. Ilyen volt 1773-ban Arad kamarai város, Nagyvárad káptalani város és Óbuda kamarai mezőváros esete.

56 1779-ben volt napirenden Eszék mezőváros kiváltságos várossá emelés iránti kérelme. Egy 1754-ben kötött szerződés alapján a város a korábbi 3380 Ft helyett 6300 Ft királyi adót fizetett. A kamarai jelentés szerint ez a szerződés igen kedvező, ennél előnyösebb már nem lehet. Mindenekelőtt azt kell megfontolni — mondja a kamarai jelentés — tudna-e a város többet fizetni, ha a regálékat is megkapná?

57 Eszék végül is nem kapta meg a szabad királyi rangot. A szabad királyi városok számának növelésével követett célokat a legszembetűnőbben Szentmária — a későbbi Szabadka — példája mutatja. A város az 1743-ban és 1749-ben a kamarával kötött szerződés alapján évi 7000 Ft-ért bizonyos kiváltságokat kapott: földesúri ügyekben a kamarának volt alárendelve, a pereket a kamarához lehetett fellebbezni, a katonai vagy kamarai igazgatás részéről senki sem gyakorolhatott jurisdictiót a város területén. A város malmokat tarthatott, megkapta örök jogon a regálékat.

58 Ez a szerződés volt az első lépés a felszabadulás felé vezető 52 CU F 26. (510.) Subd. 1. 14/1768. jan. fol. 3—4. és CU F 26. (509.) Subd. 1. 1767. XII. 16. fol. 30. 53 CU F 26. (508.) Subd. 3. 1766. II. 26. fol. 3. 5Í

CU F 26. (509.) Subd. 1. fol. 22. 55 CU F 26. (510.) Subd. 1. 18/1768. ápr. fol. 8., 13. és CU F 26. (512.) Subd. 3. 12/1770. ápr. fol. 28. 56 CU F 26. (516.) Subd. 3. 59/1773. dec. fol. 297. és CU F 26. (522.) Subd. 2. 93/1774. jul. fol. 10—12. és CU F 26. (522.) Subd. 1. 59/1774. aug. fol. 8—12. 57 CU F 26. (536.) Subd. 1. 153/1779. júl. fol. 42—43. 58 HU (873.) 1757. XI. 21. fol. 604—620.