Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

Függelék

TÁBLÁZATOK Az első 38 táblázat az egyes városok számadásait tartalmazza, külön táblázaton a bevételi, és külön a kiadási résszel. Olyan városok kerültek kiválasztásra, illetve szerepelnek a táblázatokon, melyek számadásai közül négy —öt évinél több maradt fenn, melyekből tehát már bizonyos következtetések vonhatók le. Ezek a városok a következők: Arad Nagybánya Breznóbánya Nagyszombat Buda Óbuda Esztergom Szatmár Felsőbánya Székesfehérvár Kassa Szentgyörgy Késmárk Trencsén Kisszeben Újvidék Korpona Zombor Körös A táblázatok összeállításánál különválasztottam a nettó és bruttó bevételeket, illetve kiadásokat. A bruttó bevételek közé soroltam, tehát a rovatok százalékértékének kiszámításánál nem vettem figyelembe az alábbi rovatokat: visszakapott tőkék, ingatlaneladás, felvett kölcsönök, előző évi maradványok, háramlási tőkék, jóváírások, beszedett hadiadó, üres állásokból fennmaradó összegek. Bruttó kiadásnak tekintettem a visszafizetett, kihelyezett és háramlási tőkéket, a jóváírásokat, a kifizetett adóhátralékokat, országgyűlési taxákat, járványpénzeket. A táblázatok rovatai a tanulmány tagozódását követik: kisebb haszonvételek, tőkéből származó bevételek, városi birtokgazdálkodás stb. Az egyes rovatoknál (bormérés, sörmérés, húsmérés stb.) a forintösszeg mellett százalékérték is szerepel. A százalékérték minden esetben azt fejezi ki, hogy az illető város az évi összes bevételein, illetve kiadásain belül az egyes rovatok milyen arányban vannak képviselve. Az 1. táblázaton Arad városnál 1747-ben a bormérés rovatban szereplő 25,39% tehát pl. azt jelenti, hogy abban az évben Arad város összbevételeinek 25,39%-a származott bormérésből. A kiszámításnál összeadásra kerültek az illető város nettó bevételei, illetve kiadásai; az így nyert összegből számítottam ki az egyes rovatok százalék részesedését. Hasonló módszert követett Tóth András Pest város 1703 — 1704. évi gazdálkodásának ismertetésénél.

1 A 39 — 63. az egyes rovatokat mutató táblázatok az első 38 táblázat alapján készültek. A bevétel — kiadást és a nyereséget mutató táblázat készült azokról a rovatokról, melyeknél ilyenről beszélhetünk: a bor- és sörmérésről, az őrletésről és téglaégetésről és az önkezelésű majorságokról. Bevétel — kiadás táblázat készült a kamat, bérlet és vámrovatokról. Csak bevételi táblázat a húsmérésről, a városi jobbágy falvakról, a háziadóról és a taxákról, mivel ezekkel kapcsolatban nem, vagy csak igen csekély kiadásuk volt a városoknak. Csak kiadási rovatként jelentkeznek az ingatlanfenntartási, kommunális kiadások és a városi fizetések. A 64 — 65. táblázatok a bruttó bevételek, illetve kiadások rovatai közül a legfontosabbakat, a visszakapott és visszafizetett tőkéket, valamint az ingatlaneladást mutatják. A 66 — 69. táblázatok városaink típusonkénti összehasonlítását adják a százalékértékek alapján, de nem az összes rovatok vonatkozásában. A százalékértékek a bevétel — kiadások rovatai tízéves átlagonkénti forintösszegei alapján kerültek kiszámításra. A 66. táblázat a szabad királyi, bánya- (Felső-, Breznó-, Nagybánya) és mezővárosok, a 67. a régi és új (Zombor, Újvidék), a 69. a felvidéki (Kassa, Késmárk, Trencsén), dunántúli (Székesfehérvár, Buda, Esztergom) és alföldi (Újvidék, Zombor, Szatmár) városok összehasonlítását adja. A 68. táblázat az összes városok bevétel — kiadás rovatai százalékértékének alakulását mutatja, tízéves átlagokban. 1 TÓTH ANDRÁS: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi szabadságharcig. Tanulmányok Budapest múltjából XIV. k. Budapest 1961. 230—231. 9* 131