Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
Legtöbb városunk a területén levő egyház vagy egyházak felett a kegyúri jogot is gyakorolta, mely rájuk csekély kiadásokat rótt. Az egyházakkal kapcsolatos kiadások egyházi személyek fizetéseiből, épületek, iskolák építéséből és fenntartásából, valamint alamizsnákból álltak. Igen sok város az egyházi személyek fizetéseit a városi fizetésekkel együtt tartotta nyilván és jelentette. A városi plébános fizetése átlagosan a városi bíró, a sekrestyés, harangozó fizetése a városi hajdúk, szolgák fizetésével volt egy szinten. A fizetéseket a város, illetve a pozsonyi kamara javaslata alapján a bécsi kamara hagyta jóvá. 1762-ben a kassai plébános panaszt tett a város ellen, mert az fizetését alacsonyan, 692 Ft-ban és természetbeniekben állapította meg. A plébános 1000 Ft fizetést akart. A bécsi kamara szerint „a közös béke és együttműködés érdekében az összeg megadandónak látszik". 136 1779-ben a bécsi kamara az eperjesi új káplánnak évi 200 forintos fizetést hagyott jóvá. 137 Az egyházi személyek fizetése mellett a város feladata volt egyházi épületek, templom, iskola, plébánia építése és fenntartása. Buda város a század első felében Szentháromság-emlékművet, Szentkereszt-kápolnát építtetett, több alkalommal javíttatta a plébániatemplomot. 138 Esztergom város 1726-ban a plébániatemplomot a korábbi zsindely helyett cseréppel fedette be, majd húsz évvel később tataroztatta. 139 1753-ban uralkodói leirat engedélyezte Budának, hogy a kistételbeni sóeladás jövedelmét a külvárosi templom építésére fordítsa. 140 1755-ben az uralkodó hozzájárult ahhoz, hogy Bazin és Modor városok 266, illetve 233 Ft-ot evangélikus imaház építésére fordítsanak. 141 Besztercebánya 1773-ban kérte, hogy a várost és polgárságot sújtó tűzvész miatt a plébániatemplomot kivételesen ne városi, hanem püspöki pénzből állítsák helyre. 142 A templomépítés idejére a városi épületfelügyelő, megnövekedett feladataira való tekintettel, magasabb fizetést, Körmöcbányán napi 15 krajcár fizetéskiegészítést kapott. 143 1775-ben engedélyezte a bécsi kamara a kassai plébániatemplom tornyának befedésére szükséges 5778 Ft kifizetését. 144 Ugyanez évben Kisszeben város felsőbb engedéllyel 1082 Ft-ot fordított a városi plébániatemplom javítására, új orgona beszerzésére. 145 Buda 1775-ben 1000 forintos költséggel javíttatta meg a vízivárosi plébániatemplom óráját. 146 Ugyanez évben építtetett Kassa város a hozzá tartozó két faluban, Bélán és Felsőtokoson, plébániát. 147 1776-ban Újbánya harangtorony építésére 2712 Ft-ot adott ki. 148 Ez évben utasította a bécsi kamara Debrecent, hogy a katolikus templom építési költségeit a városi házipénztár viselje. 149 Székesfehérvár város a közmunkára ítélt rabokat egyházi építkezéseken foglalkoztatta, vagy bűnözőket közvetlenül „parochia építésére" ítélt. 150 A központi kormányzat az 1770-es évektől kezdve nagyobb gondot fordított iskolák építésére és fenntartására, ami elsősorban a városokra rótt újabb terheket. Iskolákkal 136 HU (925.) 1762. IX. 27. fol. 733—734. 137 CU F 26. (536.) Subd. 3. 61/1779. nov. fol. 2. 138 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 87. 139 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1726. VIII. 28., 1749. IV. 14. 140 Civ. F 1. 1753. X. 30. 141 Civ. F 2. 1755. VIII. 4. 142 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. IX. 10. 143 Civ. F 11. 1761. VIII. 19. 144 CU F 26. (523.) Subd. 5. 59/1775. márc. fol. 1 — 2. 145 CU F 26. (524.) Subd. 1. 38/1775. ápr. fol. 39. i«CU F 26. (524.) Subd. 4. 111/1775. máj. fol. 2. 147 CU F 26. (525.) Subd. 3. 105/1775. okt. fol. 3. 148 CU F 26. (529.) Subd. 1. 162/1776. nov. fol. 3. 149 CU F 26. (529.) Subd. 1. 46/1776. szept. fol. 95. 150 Székesfehérvár város levéltára. Acta politica et juridica. F 1762. Nr. 27.
