Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

Bevezetés

Mezővárosokkal — mint Arad, Felsőbánya, Óbuda — csak összehasonlításként, vagy olyan esetben foglalkozunk, amikor kiváltságolt helyzetükből kifolyólag kisebb haszonvételeket gyakoroltak. Bár a szabad királyi városok összes hazai városainknak kis hányadát tették ki, mégis a városi gazdálkodásban kiváltságleveleik által biztosított lehetőségeik indokolják, hogy a többi városhoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk nekik. Ha a történeti demográfia, Dányi Dezső megállapítása szerint, a XIX. századot megelőző korszakot félstatisztikainak tekinti,

10 mennyivel inkább áll ez a XVIII. századi városi számadások statisztikai vizsgálatára. 48 szabad királyi város 40 évi gazdálkodásának vizsgálatához évenként egy számadást számítva 1920 számadásra lenne szükség. Ezzel szemben az ismert számadások száma 278, ezek közül 95 csak sommázott adatokat tartalmaz. Rovatos számadásunk tehát 183, azaz az összes városi számadásoknak csak tizedrésze maradt fenn. Ezek a táblázatokban mind feldolgozásra kerültek. Az a tény, hogy a szükséges forrásoknak mindössze tizedrésze áll rendelkezésünkre, a folyamatok értékelését csak részben engedi meg. A fennmaradt 183 rovatos számadás is elég azonban néhány általánosan érvényesülő alapelv és tendencia megállapítására. 10 DÁNYI DEZSŐ: Városi háztartások és családok a 18. század végén. (Győr 1787). Történeti Statisztikai Évkönyv 1963- 64. 73.