Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891)

commetaneis ас nobilibus et ignobilibus talem scivissent veritatem, quomodo Georgius de Dombo et Mauricius filius Simonis filii Johannis filii Simonis condam bani de Moruchida iuxta continenciam literarum obligatoriarum magnifici viri Mathei de Palocz regni Hungarie palatini usque festum beati Johannis Baptiste nunc preteritum, unum pontem ex novo in facie possessionis Arpas predicti domini Michaelis abbatis et conventus in fluvio Raba pro' transitu curruum ac aliis viatoribus construi seu preparare debuissent, qui Georgius de Dombo et Mauricius filius Simonis predictutn pontem pro transitu curruum ac aliis viatoribus aptum minime construi seu ordinari fecerunt, in preiudicium et damnum ipsius domini abbatis et conventus valde magnum. Datum sexto die diei inquisicionis premisse, anno domini Millesimo quadringentesimo tricesimo sexto. Hártyán, hátlapján pecséttel ; eredetije a pannonhalmi házi ltárban L. Hh. A csornai káptalannak hasonló jelentése is megvan ugyanott Palóczi Máté nádornak egy itélet levelével együtt 1436ból, mely utóbbi szerint Mihály bakonybéli apát és Albert móriczhidai prépost között az árpási vám iránt per folyt. L. Aaa. és L. M. m. 149. A. győri káptalan előtt Lozsi Beled fia Gáspár özvegye Katalin, Sitkei Mihály leánya, Viczai Györgyöt és Lozsi Beled özvegyét nyugtatja, hogy hitbérét és hozományát kiadták. 14.36. aug. /. Nos capitulum ecclesie Jauriensis memorie coramendamus, quod nobilis domina Katherina vocata relicta condam Gaspar, filii Belid de Loos, filia condam Michaelis de Sytke coram nobis personaliter constituta confessa est viva voce in hunc modum, quod ipsa Georgium filium Johannis filii Thome de Wycha et nobilem dominam Anich vocatam relictam prefati condam Belyd de Loos, ac ipsorum heredes super universis iuribus suis dotaliciis et rebus parafernalibus de possessionibus et porcionibus possessionariis prefati condam Gaspar filii Belyd ubilibet habitis, iuxta regni consvetudinem sibi provenientibus, receptis prius ab eisdem quinquaginta marcis denariorum presentis magne monete regalis, piene, ut dixit, persolutis reddidisset et commisisset