Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891)

domínium prescripte medietatis possessionis statui et intro

duci faciemus, si vero ipsi Nicolaus, Johannes, Paulus et Ladislaus nulla plura iura preter prescriptam literam im

pignoraticiam in facto sepelate medietatis possessionis se habere asseruerint, et dictas duodecim marcas denariorum ab eisdem exponentibus recipére et levare, premissamque medietatem possessionis eisdem remittere recusaverint, ex

tunc depositis prius per eosdem exponentes coram nobis in vestra sacristia huiusmodi duodecim marcis denariorum, eosdem exponentes in domínium sepelate medietatis pos

sessionis introducere, et eandem ipsis restatuere debeat et teneatur homo noster prenotatus, contradiccione ipsorum Nicolai, Johannis, Pauli et Ladislai in hac parte obviare non valente, et post hec seriem omnium premissorum, ut fuerit expediens, cum nominibus evocatorum, si necesse fuerit octavas ad easdem nobis fideliter rescribatis. Datum in Albaregali, in festo purificacionis beate Marie virginis gloriose, anno domini M° CCCC

0 XXX

0 sexto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. XL° nono, romanorum XXVI

0

, Во hemie XV° , imperii vero tercio. Vörös viaszba nyomott pecsét maradványaival ; eredetije a verebi Végh cs. ltárában. Ugyanott megvan a csornai convent jelentése 1436ból, hogy Vági Gerard utódai a birtok kibocsátását megtagadták ; melynek következtében Bátori István országbíró 1436ban őket a birtok kiadására itéletileg kötelezte, az erről szóló Ítélet ugyanott megvan eredetben. 143. A főispán, alispán és szolgabirák bizonyítják, hogy Miháli Pál fia Péter a részére 1432-ben Kanizsai László főispán által megítélt esküt, Kisfaluéi Antal ellen letette. Németi, 1436. febr. 13. Nos Ladislaus filius Osi de Azzonfalwa comes et Jacobus de Sithke vice comes ac iudices nobilium comitatus Soproniensis districtus Rabakwz memorie commendamus, quod cum iuxta continenciam literarum adiudicatoriarum viri magnifici condam domini Ladislai de Kanisa comitis Soproniensis, coram eodem Anthonius de Kysfalud ab una, parte vero ex altera, Petrus filius Pauli de Mihali comparendo, ipse Anthonius accionem suam adversus dictum