Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)

pediciones ad premissa accedere non possimus, ideo dilectos nostros familiares videlicet Nicolaum dictum Zárka et alterum Nicolaum filium Daanch castellanum nostrum de Sarvar, ad premissa revidenda nostra in persona duximus destinandos; unde vestra religiositas dictam particulam terre, eisdem familiaribus nostris iuxta vestra literalia instrumenta demonstrare velitis, tandemque ipsa instrumenta huc ad Marton in presenciam domini nostri regis, cum fráter noster carissimus solemnitates nupciarum suarum celebrabit, ubi idem dominus noster rex cum suis regni prelatis et baronibus constituetur, producere velitis, ubi factum inter eos et dictos cives habitum, effective decisivo (igy) determinantur. Hoc non tamen pretermisso, quod dictos cives in facto dicte terre pacificos commendatis, nec aliquas novitates eisdem inferri faciatis, terminum vero pro exhibendis dictis instrumentis modo prehabito coram regia maiestate, in dicta Marton fiendis, feria tercia proxima post festum Purificacionis beaté virginis pro termino assignavimus, et aliud facere non velitis in premissis. Datum in Marton predicta, feria quarta proxima post festum Epiphaniarum domini, anno eiusdem Millesimo CCC° nonagesimo secundo. Papíron, belől zöldviaszba nyomott gytirü-pecsét nyomaival; eredetije az orsz. ltárban N. R. A. 6. 47. dipl. oszt. 7745. Marton alatt a mai Kismarton értendő, mely akkor a Kanizsaiak birtoka volt ; hogy Zsigmond király 1392. február 8-án Kismartonban tartózkodott, említi Ráth Károly «Magyar királyok hadjáratai és utazásai* czimü munkájában második kiadás 90. 1. 354. Tamás szentgyörgyi gróf Oszlopon egy telket Sibenhirter Farkasnak zálogba ad. 13Ç2. máj. 16. Wir Thoman Graff vnd Herre zu sand Jörigen der elder, vergehen vnd tün kehunt offenlich an disem ofifen prieff allén den dye disen offen prieff ansehent hörent oder lèsent, daz wir vnserm sunderlieben getreuem Wolfharten Sibenhierter durch seine getrewen dinst willen dye er vns getan hat vnd noch fürbaz wol tün mag von sunder genaden, im vnd allén seinen érben Sün vnd Tochtern ein gancz lehen Akcher ezu allém paw dye genant sind vberlent Akcher vnd ezu chainer hofmarich nicht gehorent ezu Oslupp, daz im vnser richter der Herrant daselbs ezu Oslupp ausweysen wird, in rechez lehen weis versaezt habén, für